Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Dr. Katona Ibolya: Dr. Fekete Lajos munkásságáról

ha minden becsületes munka megtermi gyümölcsét, ha földművelő földjét megmunkálja, hasznos szolgálatot tesz a közjónak, mi is tehetjük azt, kötelességünket teljesítve, tudományunkat művelve." Nemsokára, 1858. dec. 29-én Markusovszky az orvosi irodalom művelőinek serkentése céljából, 20 aranyat tűz ki az Orvosi Hetilap 1859. évfolyamában megjelenő legjobb és legérdekesebb két szakcikk jutalmazására. (12, illetve 8 db arany.) A döntést az Orvosegyesület bíráló bizottsága hozta meg. Az I. díjat, az akkor még a rákényszerített vidéki gyakorlat nehézségei között élő Korányi Frigyes: „Tanulmányok a bujasenyvtan köréből" c. - a II. díjat Bókay János: „A végbéliszam prolapsus ani" c. dolgozataikkal nyerték el . A díjakat 1860-ban osztották ki. A pályadíj összegét mind Korányi, mind Bókay alapul adta egy későbbi egyesületi pályadíj céljaira. Mivel az Orvosegyesületnek igen kevés pénze volt, Korányi és Markusovszky adakozásra hívta fel a fővárosi és vidéki orvosokat. Miután pedig „a példa vonzóbb minden felhívásnál", Balassa, Batizfalvy 20, Korányi 15, Poor 15 aranyat adott. A pályadíj kitűzésének gondolata azt szolgálta, hogy az egyes tudományágakban az irodalmi tevékenységet előmozdítsa és ezzel a fejlődést biztosítsa. Az Orvosegyesületben igen sokat vitatták, hogy mi volna a legfontosabb pályatétel. Poor felhívja a figyelmet az orvostörténelmi pályatétel kitűzésének fontosságára. Indokul azt hozza fel, hogy a magyar orvosoknak is a történelem tükrében kell megismerniök úttörő elődeik életét. Az orvostörténelmi pályakérdések hiányát fedte fel az a tény is, hogy amikor a Szent István Társulat kezdte összeállítani az egyetemes magyar enciklopédiát, az orvostudomány fejlődésének hazai vonatkozásait keresve, csak a „nincs"-csel érhették be. Poor javasolja, hogy az orvostudomány hazai fejlődésének történetét a legrégibb időktől napjainkig - meg kell íratni; „kifejtendő, milyen volt a hajdani gyógygyakorlat, miképp tökéletesedett; a hazai orvosok milyen tanodák elveihez csatlakoztak, mikor, milyen járványok és kiváló tájkórok dühöngtek hazánkban, (melyek orvosi kutatásokra alkalmul szolgáltak) - a jele-