Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)
Dr. Katona Ibolya: Dr. Fekete Lajos munkásságáról
didaktikai, nevelésügyi jelentőségét és szükségesnek tartotta, hogy nyilvános rendkívüli tanár képviselje és adja azt elő. Az 1848. ápr. 20-i ülésen ebben ez ügyben a tanártestület a miniszterhez javaslatot terjesztett fel. A szabadságharc leverése azonban a megvalósítást meghiúsította. A magyar orvosi közélet arculatát a szabadságharc korának haladó eszméi befolyásolták. A magyar orvosegyetemeken kiváló professzorok az orvosképzés megjavításán dolgoztak, az elhanyagolt gyógyintézetek állapotát javítani próbálták, a közegészségügyi követelményeket fokozottan vizsgálták és előtérbe hozták, de a monarchikus államforma a legnemesebb törekvéseknek is gátat vetett. A magyar haladó orvostudomány képviselői közül a szabadságharc után elsőként Markusovszky Lajos emeli fel szavát az orvostörténelem egyetemi oktatása mellett. Ebben az időben a budapesti orvosegyetemen sok vita folyik arról, hogy a hazai tudományos orvosirodalom művelésének fellendítését szorgalmazni kell, mert kiváló orvosok nagyszerű eredményei, önálló magyar szaklapok hiányában nem válhattak ismertekké, nemhogy elismertekké. Majd az orvostársadalom haladó vezetői arra törekedtek, hogy az egyes szakterületek irodalmi művelését fellendítsék és az orvostársadalmat ilyen irányú tevékenységre serkentsék; pályadíj kitűzését határozták el. Magyar nyelvű szaklapok nem voltak, hiszen még az Orvosi Tár is 1849-ben megszűnt. Tehát publicitást kellett teremteni, így az 1857-es év kiemelkedő eseményeként napvilágot lát Markusovszky Lajosnak, az Orvosegyesület későbbi elnökének magyar nyelvű orvosi folyóirata, az Orvosi Hetilap. Az Orvosi Hetilap megindításakor, 1857-ben, a múlt tiszteletét, az orvostudománnyal foglalkozó elődök megbecsülését hangsúlyozza, ,.a nemzet irányába megtartjuk és továbbfejlesszük azt, amit elődcink szakunkban ránkhagytak". - Ehhez a célkitűzéshez tartozik az orvostudomány múltjának ápolása irodalmi munkában és az egyetemeken élőszóval is. Markusovszky szerényen, de látnoki erővel írja „az orvosi lap nem fogja a hazát felépíteni, sem tudományos csodát szülni, de
