Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Prof. Petrov B. D.: Az orosz tudósok szerepe az orvostudományban

Meg kell említeni, hogy Korszakov volt a világ egyik legelső, ha nem a legelső tudósa, aki az elmebetegek sterilizálása ellen tiltakozott. Nagymértékben járult hozzá az ideg- és elmebetegségek tanulmányozásához V. M. Bechterev akadémikus (1857-1927). V. M. Bechterev munkássága sokrétű és termékeny volt. Körülbelül 600 tudományos munkát írt, beleértve egy tucat alapvető monográfiát. Bechterev morfológiai kutatásait ,,Az agyvelő és a gerincvelő pályái" című gyűjteményében tették közzé, 1893-ban. Több tucat ideggóc és kórtünet stb. viseli Bechterev nevét. Óriási munkája „Az agyműködés tanulmányozásának alapjai", amelyet 1903 és 1907 között 7 részletben adott ki, mind a mai napig megtartotta nagy tudományos értékét. A. G. Polotebnov (1839-1907) a bőrgyógyászat megalapozója vok Oroszországban. Azoknak a bőrgyógyászati irányzatoknak az elveit bírálta, amelyek a bőrbetegséget helyi folyamatnak tekintették és azokat, amelyek a betegség okát „diathesis"-ben és ,.dyskrasia"-ban látták. A. G. Polotebnov bebizonyította, hogy mindkét elmélet teljesen alaptalan; kidolgozta és bebizonyította saját elméletének helyességét. Sz. P. Botkin nyomdokaiban haladva, A. G. Polotebnov kidolgozta a bőrgyógyászatra alkalmazható nervizmus elméletét, és kimutatta az idegrendszer betegségeinek szerepét a bőrbetegségek keletkezésében és kifejlődésében. A. G. Polotebnov klinikai munkáinak gyűjteménye, a „Bőrgyógyászati tanulmányok" (Szentpétervár, 1886-1887), amelyben a bőrbetegségekről alkotott új felfogás tükröződött, a bőrgyógyászok kézikönyve lett. * A. G. Polotebnov és más orosz bőrgyógyászok, majd tanítványai (M. I. Sztukovenkov, P. V. Nikolszki, I. U. P. Zelenyev és mások) lettek a bőrgyógyászat fiziológiai irányzatának bajnokai. Bebizonyították, hogy a bőrbetegségek és a belső szervek, valamint az idegrendszer betegségei között szoros összefüggés van. A szifilisz-kutatásban lényeges szerepet játszott V. M. Tarnovszki, a Szentpétervári Katonai Orvosi Akadémia tanára. Tanítványaival együtt egy eredeti művet írt az öröklött és perniciózus