Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Prof. Petrov B. D.: Az orosz tudósok szerepe az orvostudományban

lógusok, valamint a belgyógyász Sz. P. Botkin, hosszú éveken át a Katonai Orvosi Akadémia tanárai voltak. Üj gondolatokat vittek be az orvostudományba, tudományos iskolákat szerveztek és nagyszámú követőt képeztek ki. A katonai tábori sebészet megalapítója, N. I. Pirogov, 1841ben lett az Akadémia tanára. Ö vezette be a kórház sebészeti klinikáját, amelyet az ő javaslatára szerveztek meg. Tizenöt éven át dolgozott lelkesen az Akadémia falai között. N. I. Pirogov nemcsak anatómus, klinikus és brilliáns kutató volt, hanem kiváló pedagógus is, aki számos újítást vezetett be az anatómia és a sebészet oktatása terén. Ö alapította az Akadémia anatómiai főiskoláját is, itt adta ki munkáját, az emberi test tájanatómiai atlaszát. Az általa kidolgozott módszerek ma is szilárdan tartják magukat a sebészetben. 1855-ben, a krími háború alatt, kezdte meg Sz. P. Botkin (18321889) - aki éppen akkor végezte el a Moszkvai Egyetemet működését N. I. Pirogov osztályán. 1861-ben az Akadémia rendes tanárává választották és ugyanakkor elfoglalta a klinikai belgyógyászat tanszékét, amelyen élete végéig működött. Sz. P. Botkin tevékenysége az Akadémián rendkívül gyümölcsöző volt. A klinikát átszervezve, minta klinikává fejlesztette, klinikai laboratóriummal látta el. Sz. P. Botkin bámulatos pedagógus volt, az Akadémia hallgatói nagyon szerették. Megszervezte a tudomány széleskörű oktatását. Hallgatói közül igen sokból lett egyetemi tanár, (M. B. Janovszki, N. J. Csisztovics, V. N. Szirotinin, V. A. Manasszein és mások) és tudományos munkatárs. Klinikáján több mint száz értekezést dolgoztak ki. A nagy I. M. Szecsenov (1829-1905) egy időben Botkinnal együtt dolgozott. Szecsenov 1860-ban foglalta el az Akadémia fiziológiai tanszékét. Életéből tíz évet töltött el itt. Előadásait Oroszországban széltében-hosszában taglalták, haladó gondolatokat ébresztett, mert felnyitotta „. . . a természet csaknem legtitkosabb könyveit", amint azt I. M. Szecsenov egyik kortársa írta. I. M. Szecsenov később Odesszában és a Moszkvai Egyetemen működött.