Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Dr. Karasszon Dénes: Az állatorvostan helye az egyetemes orvostudomány történetében

ezenkívül más társadalmi és közéleti szereplésből is bőven kivette részét. Küiönös gonddal igyekezett az első világháború éveiben hiányossá vált intézetének korszerű felszerelését biztosítani és az előadások színvonalát a legmagasabbra emelni. Ö irta meg és adta közre az első magyar nyelvű állatorvosi általános kórtan, valamint részletes kórbonctan könyvet, amelyből hosszú éveken át tanult a fiatal állatorvos-nemzedék. Háziállatok kórboncolási technikája c. segédkönyve még ma is használatos. Széles látókörű, nagytekintélyű kórboncnok volt, aki iskolát is tudott alapítani. Az ő iskolájához tartozott a nemrégiben korán elhunyt Hirt Géza (1895—1957) is, aki kórszövettanból magántanári képesítést nyert és főként az Aujeszky-félc betegség kórszövettanának feldolgozásával vívott ki nevet magának. Jármai minden alkalmat megragadott, hogy szakmájában elmélyedjen. Daganatkutatásai, különösen pedig egy évtizednél is hosszabb időre terjedő leucosis tanulmányai kitörölhetetlenül vésték be nevét a kórtan legjobbjai közé. Mintegy 100 tudományos dolgozata a kórtan, kórbonctan és kórszövettan legtöbb ágát felöleli, de jelentőset alkotott a víruskutatás terén is. Kevesen tudják, hogy az embryonált tojást a víruskutatásban nem az amerikai Woodruff és Goodpasture alkalmazta először, hanem Jármai Károly, aki e vizsgálatairól a második nemzetközi öszszehasonlító kórtani kongresszuson Párizsban is beszámolt. A macskák fertőző gyomor-bélgyulladására, az átoltható papillomatosisra stb. vonatkozó vizsgálatai mind a kitűnő víruskutató inventiós, intuitiós és technikai készségét dicsérik. Korán kezdődő arteriosclerosisa már régebb idő óta távoltartotta mikroszkópjától és végül 1941-ben, időnek előtte, 54 éves korában törte ketté a nagytehetségű, tevékeny, nemes jellemű tudós életét. Utódja a megürült tanszéken legjobb tanítványa, Sályi Gyula lett, akit 1935-ben képesítettek magántanárrá, 1941-ben rendkívüli, 1942.-ban az általános kórtan, kórbonctan és kórszövettan rendes tanárává nevezték ki, s aki 1955-ben Kossuth-díjat nyert. Minden tudomány fejlődésében bekövetkezik egy pillanat, amikor úgy érezzük, időszerű végigtekinteni a hátunk mögött 11 Orvostört. Közi. 161