Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Dr. Birtalan Győző: Girolamo Cardano önéletrajzáról

GIROLAMO CARDANO ÖNÉLETRAJZÁRÓL írta: Dr. BIRTALAN GYÖZÖ (Budapest) U

gy gondolom, hogy a XVI. században élt Girolamo Cardano csalódottan venné tudomásul, mennyire ismeretlenné vált neve az időközben eltelt évek alatt. Jó életismerettel rendelkezvén, elmélkedett ugyan a hírnév múlandóságáról, de ezek az elmélkedések sohasem bénították erőfeszítéseit hírneve megörökítésére. Ezek a meggondolások csupán a mohó aktivitást kiegyensúlyozó csömörből keletkezhettek. Bizonyosra vehetjük: Cardano érthetetlennek és igazságtalannak tartaná, hogy rendkívüli termékenységgel létrehozott tudományos életműve, amelynek terjedelme a Spons-féle kiadásban 10 foliokötet és amely számtannal, mértannal, orvostudománnyal, zenével, etikával, logikával, dialektikával, politikával, asztrológiával és még sok mindennel foglalkozik - tehát hogy ez a sok tanítás -, a matematikai eredményeken, valamint az autóiparban ismert Cardan-tengelyen kívül eltűnt művelődésünk anyagából. Ezt a szakadást pedig nem lehet egyszerűen a 400 év távlatával magyarázni. Sokkal hosszabb idő választotta őt el például Arisztotelésztől vagy Galenustól, akikről nap mint nap vitatkozott. Az addig eltelt hosszú idő alatt azonban az európai ember lényegében egyféle ismeretanyaggal rendelkezett a külső világról és eleve spekulációin keresztül közeledett hozzá. Ez a részben pontatlanul érzékelt és megfigyelt, másrészt okozati viszonyaiban fel nem tárt ismeretanyag adott alapot a nagy ógörög filozófiai szintéziseknek, amelyek közül Arisztotelészé bizonyult a legátfogóbbnak és legtartósabbnak. Az ismeretanyag nagyon sokáig