Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)
Dr. Birtalan Győző: Girolamo Cardano önéletrajzáról
nem változott eléggé ahhoz, hogy e roppant szellemi építmény meglétét veszélyeztethette volna. A részletekben állandóan mutatkozó ellentmondások csupán újabb és újabb elemzésekre, bontásokra és kiegészítésekre serkentettek, fenntartva ugyanakkor a konstrukció életképességét. Racionális kiegyensúlyozottsága alkalmassá tették, hogy hivatalos tekintélyt képviseljen és ezért beleépítették a középkori egyház tanításait is. Fölényben maradt a meg-megújuló misztikus pantheista mozgalommal szemben is. Erről az oldalról nem lehetett megdönteni. Legfőbb jelentősége az volt, hogy a lehetőségekhez képest évszázadokon át kielégítette az embernek a világ teljes megértésére irányuló igényét. Az ismeretanyag gyarapodása azonban a technikai és földrajzi felfedezésekkel mégiscsak elérte azt a fokot, hogy a régi tanítás hitele és tekintélye egészében megingott. Kételkedni, újabb spekulatív kombinációkat keresni Arisztotelész ellenében, de ugyanakkor az ő módszerével, általánossá vált a XVI. században. A megoldást azonban csak a XVII. században találták meg. A tudományos kutatás új módszereivel: méréssel, általában matematikai formulákkal, a kísérletezés ismételhetőségével igyekeztek megragadni a jelenségéket. Ehhez a munkához az eddiginél nagyobb türelem, mértéktartás és elfogultság kellett. Új típusú tudós jelenik meg, akit később majd William Harvey fog'legtökéletesebben megtestesíteni. Ez a mozgalom első nagyszerű eredményeit - a szükségletnek megfelelően - a mechanika területén érte el. A mechanikus materialista gondolkodás elterjedt, Descartes, ezen az alapon elsőként, új szintézist állít a régi ellenében. Arisztotelész szelleme még benne van, de ez a szellem egyre halványul, egyre formálisabb. Cardano jóval e fordulat előtt élt. 1501-ben született Páviában. Az apja ügyvéd volt és a fiát is annak szánta, sőt kissé kényszerítette, de talán éppen ezért Girolamo nein ment jogi pályára. Utóbb aztán megindokolta, hogy ő nem az emberi törvényeket, hanem az élet törvényeit akarta megismerni. A Milánóhoz tartozó páviai és a Velencéhez tartozó páduai egyetemeken tanult. Diákévei vidáman teltek, túlságosan is és feltehetően venereás betegség képezte alapját a keserű moralizálásának, amellyel később e bűnös és henye életre visszagondolt.
