Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Dr. Földes Vilmos: Kuruzslók és javasasszonyok

A betegségek eredetéről vallott felfogásban a természeti erőknek és jelenségeknek is fontos szerep jut. Van ebben ősi mythológiai maradvány, a legkülönbözőbb népek babonái, a tapasztalatokból levont helyes és helytelen következtetések, sőt tudományos elemek is. A nap a néphit szerint jóindulatú, nem okoz betegséget, inkább gyógyít, véd és áld. Inkább távolléte, vagy hiánya ami betegségokozó. A gonoszok ideje is napszálltától napkeltéig tart. A napfogyatkozás pedig járvány, vagy döghalál előjele. A hold a néphit szerint rejtelmes égitest. Ezzel magyarázható az a holdkultusz, amelyet még ma is felfedezhetünk - bár már csak romjaiban - a nép körében elterjedt mesék és legendák világában. A hold boldogságot és egészséget adhat az embereknek, de el is veheti azt. A csillagok a betegségek eredete szempontjából már veszedelmesebbek. Kitűnik ez néhány szólásmondásból is: „Ne számlálj csillagot, mert szömötyűd (szemölcs) lesz." „Aki a csillagokat vizsgálja, annak a kezére szemölcs nő" stb. A természeti jelenségek közül a hidegnek tulajdonítják a legnagyobb kórokozó hatást s mondhatni csaknem minden betegséget, meghűlésre, felfázásra vezetnek, vissza, még a rákot, sőt a luest is. Az ekcémát pedig „szél kifúvás" okozza. A lelki tényezők közül a bánat, a megcsodálás és ráfelcjtkezés állanak, első helyen. A ragályozás és öröklés fogalma mint: már korábban is említettük -, felülről szivárgott a nép fogalmi körébe. A népi diagnostika és a prophylaxis A népi kórjelzésben a kórelőzmény, annak is egyetlen pontja, a betegség származása a legfontosabb. Ez foglalkoztatja a beteget és a javast is. A diagnózis felállítása azonban nem egyszerű művelet. Természetfeletti eszközökkel, sorsvetéssel, haragosok, megrontok, ellenségek felkutatásával, vészthozó cselekedetek elkövetése után való nyomozással történik. A javasember valószínűleg felismer egy-két tünetet s ebből „blick diagnózist" állít fel. Az analógia és sympatia elvéből következik, hogy a javas-