Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)
Dr. Földes Vilmos: Kuruzslók és javasasszonyok
addig, míg érzékszerveivel tanúja lehet a külvilágban történő változásoknak. Szinte csodálatos azonban, hogy mihelyt a változás a fizikailag érzékelhetőn túllép, rögtön rejtett összefüggéseket sejt és bámulatos könnyedséggel szakad el a valószerűségtől és a logikustól. Olyan világot formál maga körül, amely számunkra - természettudományi gondolkodású embereknek - egyszerűen érthetetlen. Legjobban mutatkozik meg ez a nép babona hagyományaiban. A népi gyógyeljárások kialakulását figyelve, megállapítható, hogy a következő tényezők vannak rá hatással: a „nép globális világszemlélete", „egocentrikus integritása", a „nép helyzetéhez való kötöttsége", „mágikus szemlélete", s az ezekhez társuló rendkívül fontos néplélektani sajátság, az „analógia és sympatia". Globális világszemlélet alatt azt értjük, hogy a nép az érzés alapján helyezkedik el a természetben. Egyszerűsíti, egységesíti maga körül a világot, a tudattal felfogható világ egész szűk kör csak, s ennek a szűk körnek a közepén ő maga áll, - egocentrikus integritás. Ha a világban minden ilyen szorosan és szervesen összefügg egymással, természetes, hogy a gyógyító módoknak is szoros kapcsolatban kell állniok a világ minden vonatkozásával, időjárással, nap és évszakokkal, táplálékkal, növényekkel és állatokkal, nappal, holddal és csillagokkal. A népet nem érdekli a diagnosis, még kevésbé a betegségek eredete és azok okai. Ehelyett azt mondja: ha pl. apró szentek napján esik az eső; a gyermekek himlősek lesznek. Ha valaki Szent György nap előtt gyíkot fog és azzal kenegeti a torkát, mentes marad a torokfájástól stb. Hasonló jelentős befolyást gyakorol a népi orvoslásra, sőt kuruzslásra a „népnek helyzetéhez való kötöttsége". A kezdetleges és igen egyszerű viszonyok között élő ember szoros és közvetlen kapcsolatban van a környezetében lévő anyagokkal és tárgyakkal. Nyilvánvalóan innen veszi a gyógyszereit is, s majdnem minden fájásra, betegségre ismer gyógyszert. Pl. a torokfájásra petróleum, patkányvér, sárgaságra a szembeköoés, sárgarépába vizelés, megijesztés stb. Nincs tehát szüksége patikára: globális világszemlélete szerint patika számára minden. Hogyan lesz azonban ezekből az egyszerű anyagokból és tárgyakból gyógyszer? Ügy, hogy a nép mágikus szemlélettel veszi