Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Dr. Horánszky Nándor: Schwartzer Ferenc és Schwartzer Ottó jelentősége a magyar psychiatria történetében
seben méltó élettársa volt. Fiatal feleségével együtt Vácon telepedett le, mint gyakorlóorvos. Legalább is ennek nevezi magát 1850. március 8-i beadványában, amelyet a mindenható polgári kormánybiztoshoz, Geringerhez intézett „minden emberi lények legszerencsétlenebbjeinek, az elmebetegeknek" érdekében. 23 Ebben a beadványban is a tébolyda ügyét szorgalmazza, hivatkozva arra, hogy Magyarország ezen a téren messze elmaradt. Az elmebetegeket rossz börtönökben tartják és gonosztevőkként kezelik. Az elmegyógyászatban járatlan orvosok és laikusok mulasztásából számos olyan beteg is elpusztul, aki idejében, megfelelő kezelés mellett megmenthető lett volna. A nagy monarchiában számos korszerű intézet működik, de nálunk, a bőkezű Nádasyféle alapítvány ellenére, semmi nem történt. Pedig ez az adomány, az épületek kellő átalakításával, alkalmas volna mintegy 200 beteg elhelyezésére. Miután ilyen intézet felállításánál szakemberek nem mellőzhetők, hivatkozik nyugateurópai utazásának tapasztalataira és szakképzettségére, amiről az előző magyar kormányhoz benyújtott jelentése tanúskodik. Kéri a kormánybiztost, vegye kezébe a tébolyda ügyét. Egyben azt is kéri, hogy elmegyógyintézet hiányában engedjék meg neki, hogy hozzá küldött betegeket saját lakásán, megfelelő felügyelet mellett, kezelhessen. Később határozott formában kéri az engedélyt egy gyógyintézet felállítására. Ebben az időben más kéréssel is fordult Geringerhez. Szakképzettségére hivatkozva kéri annak engedélyezését, hogy a Pesti Egyetemen nyilvános rendkívüli előadásokat tarthasson az elmegyógyászatból. Nálunk ugyanis jelenleg sem kórház, sem tanszék nincs, ahol az elmegyógyászat iránt érdeklődő orvos magát képezhetné. Ilyen előadások a tudomány mai fejlődésfokán nélkülözhetetlenek. A folyamodó szakképzettsége folytán biztosan hiszi, hogy a feladatnak méltóan megfelelne. 24 Ez a magántanárság azonban sok akadályba ütközött. Először az egyetem rektora, Virozsil ellenzi, mivel az előadásokhoz szükséges beteganyagot szolgáltató intézet nincs. Később az egyetem pártolja, sőt az ügy a tanácson is átmegy, ekkor meg a bécsi minisztérium akadékoskodik, mert a szabályok megkerülésével a kar elmulasztotta kolloquiumot. 25 Ennek pótlására utasítják. Most maga a kérvényező lép vissza, intézetének növekvő forgalmára hivatkozva. Kijelenti
