Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Horánszky Nándor: Schwartzer Ferenc és Schwartzer Ottó jelentősége a magyar psychiatria történetében

azonban, hogy a tárgy iránt érdeklődő kartársaknak intézetében mindenkor rendelkezésre áll. A magántanárságot csak a politikai helyzet enyhülésével, i86i-ben nyeri el. Ekkor elengedik neki a kolloquiumot és próbaelőadást is. Hiszen a tárgyban jártas szakember rajta kívül a zországban nem volt. Sokkal gyorsabban haladt a magánintézet ügye. A képesítés vizsgálásakor bizonyára nagyban segítette Schwartzer Ferencet egykori tanítójának, Viszánik professzornak elismerő bizonyítványa, amely kidomborítja szaktudását és szorgalmát, valamint „morális" lényét.

26 A hatóságok jó ideig információkat szereznek be, de miután a szakértők szerint az intézet megnyitása közérdeket szolgál, az engedélyt 1850. november 13-án megadják. Geringer azonban szigorúan meghagyja közegeinek, hogy az intézetet ellenőrizzék a nemek különválasztása szempontjából. Minden, a betegek által okozott sérülésért, akár magukon követik el, akár máson, az intézet tulajdonosa felelős. Csak olyan beteget vehet fel, akinek elmebaját közhivatalban működő orvos bizonyította.

27 Valószínű, hogy Schwartzer Ferenc egyes betegek tartására már előzőleg kaphatott engedélyt, mert intézetének első törzskönyve szerint az első beteget 1850. június 15-én vette fel. A következő felvétel időpontja már 1851 januárra esik, a felvételek pedig áprilistól válnak gyakoribbakká. És valóban az engedély elnyerése után Schwartzer értesíti a hatóságot, hogy nehézségek miatt intézetét teljesen felszerelve, csak 1851 áprilisában nyithatja meg. Ebben az évben 8 beteget vesz fel. Az intézet befogadóképessége 8-10 betegnél nem nagyobb. Kezdetben a betegek Schwartzer Ferenc magánlakásán találnak elhelyezést, később átköltözik a tágasabb nagypréposti lakba.

28 Az intézet megnyitásáig sem hagy fel az országos intézet érdekében megkezdett agitációjával. 1850 decemberében újabb beadványában sürgeti a megoldást és javaslatot tesz a polgári kormánybiztosnak a Vác melletti Migazzi kastélynak elmegyógyintézetté való átalakítására. Tervei szerint mintegy 100-120 elmebeteg elhelyezésére nyílnék így lehetőség.

29 Schwartzer Ferenc kis intézetét 1852. január i-ével Budára helyezi át, a Kékgolyó utcába, ahol ez az intézet közel 100 éven át működött. Az intézet számára megszerzi a Teleki-féle udvarházat,