Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Dr. Farkas László: Sejtelmélet és dialektikus materializmus
a fiziológia kölcsönös összefüggését, feltételezettségét. Schwann egyben rámutat arra, hogy a sejtek fejlődésének alapelve minden sejt számára azonos, bármilyen legyen is a morfológiája, vagy fiziológiája. A forma és a tartalom összefüggésének elvét, valamint a biológiai fejlődés elvét általános törvényként fejti ki alapvető munkájában. Schwann munkássága nemcsak a dialektika fejlődésének útján jelent fontos lépést, hanem ugyanakkor a materializmus szempontjából is jelentős, különösen a misztikus életerő elmélet leküzdése szempontjából. A XVIII. század végén a biológusok és az anatómusok az élő szervezetet, magát az emberi testet is, szervek összességének tekintették és az egységes szervezetet irányító életelv helyett sajátos életerőket helyeztek a különböző szervekbe. Bichat a XVIII. sz. végén felismeri, hogy a szervek szövetekből épülnek fel és egyazon típusú szövet különböző szerv alkotóeleme lehet. A vitalisták a biológiai, anatómiai kutatások fejlődésével tovább „haladtak" és decentralizálták, felbontották a szervekhez kapcsolt élctelvet és minden szövetféleséget sajátos életelvvel (vis vitális) ruháztak fel. A sejt felfedezéséhez vezető úton, mint ismeretes a holland Leeuwenheek (1632-1723) tette meg az első jelentős lépést a XVII. század végén. Maga készítette mikroszkóppal parányi élőlények egész sokaság fedezte fel állott víz cseppjében. Tőle függetlenül Peterson Hain János eperjesi német származású magyar orvos 1671-ben megállapította, hogy az állott bor felületén képződő hártya élő állatkák sokaságából áll. Még ugyanebben a században Hooke (1655—1703) angol fizikus, Grew angol orvos és botanikus (1628-1671) és Malphigi olasz orvos és anatómus (1628-1694) felismerték a növények likacsos szerkezetét, amelyet ők a méhek építette sejtes léphez hasonlítottak. Brown Róbert angol orvos és botanikus (1773—1858) a XVIII. században a Fontana vegyész és természetbúvár (17301805) által felfedezett sejtmagot tette tüzetes vizsgálat tárgyává. Wolf G. F. akadémikus (1733-1794) német származású orosz természettudós munkássága a sejtelmélet kidolgozása felé vezető úton új állomást jelent. Jóllehet életében az élő szervezetek 4* 51