Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Prof. dr. Felix Boehnheim: Orvosok - ahogy Marx Károly látja őket

Mint a magántanács (Privy Council) orvosi tanácsadója és „A közegészség ápolása" c. folyóirat kiadója, Sir John Simon hivatalosan rámutatott arra, hogy a munkások nem tudták azt elérni, hogy a gyáros a munkát, „amennyire az tőle függ, minden elkerülhető és az egészségre káros körülménytől" megszabadítsa. Rendkívül sok munkás és munkásnő életét most „haszontalanul gyötri és megrövidíti az a véget nem érő pszichikai szenvedés, amelyet pusztán foglalatosságuk idéz elő." Sir John Simon a kormányt vádolja, amikor így szól: „Általában szólva Angolországban a visszásságok ellenőrizhetetlenek." 1866-ban keltezett jelentése azt mondja: „Ámbár nyilvános álláspontom kizárólag orvosi, a legközönségesebb emberiesség nem engedi, hogy ennek a rossznak a másik oldalát semmibe vegyem." Leírja azután azokat a viszonyokat, amelyek között a gyermekek fölnőnek és ezt „becstelenségben való keresztelésnck" („Baptism into infamy") nevezi. A szülők és a gyárosok kapzsisága embertelen bánásmódban részesíti a gyermekeket. A gyermekek védelmére hozott törvényeket a gyárosok nem veszik tekintetbe. London legjelentősebb orvosai tanúskodtak az alsóház előtt, a legvilágosabban és a legkevésbé félreérthetően Frederick John Farre dr. (1804-1886) a növénytan és a materia therapeutica egyetemi előadója és közkedvelt londoni orvos volt, nyilvános jelentésében mutatta ki, hogy az anyák a gyermekeiket elhanyagolják a munkájuk miatt. Minthogy a gyermeknáthaláz nem lépett föl, az anyák gyermekeiket ópiumszármazékokkal etették, hogy távollétükben nyugton maradjanak. Mákvirág formájában adták szopogatásra nekik. Az anyákat a szükség kényszerítette minden országban, hogy ezt megtegyék. Farre dr. pontosan levonta a végső következtetéseket: A halál minden formájában elhárítható. A gyári munka következtében beálló halált minden időelőtti halál „egyik legkegyetlenebb módszerének" kell tekinteni. „Legislation is equally necessary for the prevention of death, in any form in which it can be prenaturely inflected, and certainly this must be viewed as most cruel mode of inflicting it."