Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Prof. dr. Felix Boehnheim: Orvosok - ahogy Marx Károly látja őket

első kötetét ő szerkesztette és a bevezetést is ő írta hozzá, melyért általános dicséretben részesült, pl. Portai részéről: „M. Quesnay est l'Auteur d'une excellente Préface placée à la tête des Mémoires de l'Académie de Chirurgie." Nagyra értékelt sebészeti müvei (1730 Observations sur les effets de la saigneté, 1736 Essai physique sur l'économie animale, 1749 Traité de la supperation, 1749 Traité de la gangrène) az érvágás kérdése mellett a gennyesedés és a gangrena kezelésére is kiterjednek, háborús tapasztalatokon alapulva, aminek tanulmányozására XV. Lajos háborúi nyújtottak alkalmat. Fontosak a koponya sérüléseire vonatkozó vizsgálódásai, miközben különösen a lamina vitrea foglalkoztatja. Fíangsúlyozta a trepanálás veszélytelenségét a koponyavarratok mentén. Rámutatott a trepanálás indikációjára a csontszú esetében. Essei physique sur l'économie című műve számunkra, akik orvosok vagyunk, még ma is érdekes. Bevezetése azt mondja, hogy a praxis csak ingatag, homályos, tökéletlen ismereteket nyújt nekünk, amelyeket a kísérleti orvostudománynak, vegyészeinek, anatómiának stb. a révén kell elmélyítenünk. Az összes szakokat egybe kell vonni. A három életerő még ugyanazt a szerepet játsza nála, mint Galenusnál. A lélek nem hal meg a halál bekövetkeztekor : „Non- seulement ces connaisences & ces réflexions, nous désignent une existence, une vie future; mais elles nous en assurent encore la réalité; plus que nous savons que la mort ne détruit point les substances; notre âme existera donc après la mort? Mais quel doit être son état; nos propres lumières nous l'indiquent; elle a mérité ou démérité, elle doit donc jouir de la récompense, ou subir la peine, qu'une justice éclairée & inévitable doit prononcer & exécuter?" Tehát Servet és mindenekelőtt Descartes tanítása nem befolyásolta. A háromszoros Spiritus tanát Servet kettőre és Descartes egyre vezette vissza. Ezzel szemben Quesnay a régi fejtegetéshez tartja magát: ,,L'esprit naturel qui se formoit dans le foye; il étoit fourni par la partie la plus subtile du sang & il animoit le sang dans les veines; l'esprit vital qui se formoit dans le cœur, qui animoit le sang artériel & qui étoit