Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Prof. dr. Felix Boehnheim: Orvosok - ahogy Marx Károly látja őket

in our Universities that are so rich, and where so many idle People are well paid for eating and drinking and being magnificently as well as commodiously lodg'd, that bar Books and what is common to all the Three Faculties, a Man may as well quality himself at Oxford or Cambridge to be a TurkeyMerchant as he can to be a Physician; Which is in my humble Opinion a great sign that some part of the great, Wealth they are possessed of is not so well applied as it might be." Mandeville jó hazafi volt és ezért háborúellenes. „Hogy embereket harcoltathassunk, ahhoz legelőször arra van szükség, hogy ügyük igazságos voltáról meggyőzhessük őket. Ezután rá kell mutatnunk arra, hogy koruk, tulajdonuk, feleségeik és gyermekeik veszélyben vannak. Azután pedig tollakkal díszített sapkát adj nekik és különböztesd meg a többiektől. A hadsereg egyik embere ügyelni fog az összes többiekre és sok százan közülük, akik mint egyedek tanúk hiányában gyávák lettek volna, bátran fognak küzdeni, attól való félelmükben, hogy a többiek megvetik őket. Azokat, akiket a küzdelemben megöltek, művészien meg kell siratni." Hogy ilyen ember fellépett a szabadságért és az összes egyházak türelmetlensége ellen, az magától értetődik. A türelmetlenség a csalhatatlanságról szóló tannal együtt talán még megérthető a katolikus egyháznál, de nem a protestánsoknál. Ebben a vonatkozásban főleg Calvint támadja. Quesnay (1694-1774) akkor alapozta meg hírnevét, amikor 1727-ben fellépett, még ismeretlen vidéki orvos létére, La Motte, a híres orvos és vele együtt Sylvia ellen. Ámbár sokan fölismerték, hogy utóbbinak az érvágásról szóló tézise hamis volt, mégsem akarta senki sem a párizsi orvost támadni; mert Sylvia, a párizsi fakultás tagja, gazdag és befolyásos volt. Azt tanította, hogy az érvágás háromszoros haszonnal jár: az evakuációval, a derivációval és a revulsióval. Eszerint az érvágás haszna a beavatkozás helyétől függene, amíg Quesnay kimutatta, hogy az érvágás helyének nincs jelentősége. Amikor 1731. december 18-án a Párizsi Orvosi Akadémiát megnyitották, amelyet királyi rendelet a' fakultással egy szintre emelt, Quesnay lett az állandó titkára. Az ülésekről szóló beszámolók