Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Prof. dr. Felix Boehnheim: Orvosok - ahogy Marx Károly látja őket
„By liberty of conscience is meant the liberty of professing any opinion concerning God, angels, good and bed, the spuls of men and beasts, rewards and punishment after death, immense space and eternity; concerning the Scriptures, the truth of their copies and translations; as also of their history; with the authority of their doctrines prcnccpts and examples: as also concerning the will of God revealed in any other way. But not concerning the lives, limbs, liberties, rights and properties of men in this world; nor extending to punish or reward any man fur sin or not sin against God; leaving offences against the peace and commonwealth of the nation to the civil magistrate. Gods visible vicar and lieutenant and true representative of the people whether the same be in one more persons." Marx és Engels sok helyütt nagyrabecsülésüket fejezték ki iránta (lásd a fiziokraták jellemzését Engels Anti-Dühringjében). Marx arról beszél, hogy Petty kimerítően értekezik a „gazdasági csodakúrákról" vagy más helyen a „tőle megszokott" remekelésről tesz említést. Sőt még a politikai gazdaságtan atyjának is nevezi és hozzáfűzi: „hogy egyszersmindenkorra megjegyezzük, klasszikus politikai gazdaságtanon William Petty óta minden olyan gazdaságtant értek, amely a polgári termelési viszonyok belső összefüggését vizsgálja, ellentétben a közönséges gazdaságtannal". Engels a „merész kézről beszél", amellyel „Petty a politikai gazdaságtannak csaknem minden szférájába belenyúlt". Hogy a pénz és áru komplikált viszonyát Petty milyen szemléltetően tudta ábrázolni, azt a következő idézet tanúsítja: „a pénz az állam testének csak hája, amely mozgékonyságában éppen úgy akadályozza, ha túl sok van belőle, mint ahogy beteggé teszi, ha túl kevés van belőle". Arról is beszél, hogy a munka árát mindig a szükséges élelmiszerek ára szabja meg, az átlagos bért pedig az, amire a munkásnak szüksége van ahhoz, hogy „éljen, dolgozzék és szaporodjék". ,, Treatise on Taxes and Cotributions" című művében, amely 1662-ben jelent meg, Petty az áruk értékének nagyságáról tökéletes és helyes analízist nyújt. „Zseniális, még ha tévúton jár is", mondja Engels róla. Egészen kb. a XVIII. század közepéig minden angol közgazdász akár pozitív, akár negatív álláspontot foglalt el, Pettyből indul ki.
