Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Dr. Schultheisz Emil: Pythia thermái
Felmerül a kérdés, hol volt Pythia, melynek gyógyító melegforrásairól és „csodáiról" a költő énekel? A régi geográfia legközismertebb s hozzátehetjük talán legalaposabb művelői Cellarius és Sebast. Münster 8-9 nem ismerik. Hasonlóképpen nem említi Strabo 10 sem. C. Plinius Sec." azonban még feljegyzi Pythia fons nevét, ha bővebben nem is ír róla. Az újabbkori geográfusok közül pedig Claudius Ptolaemaeus 12 ismeri Pythia kisázsiai várost, melynek környéke vízben bővelkedik (de már nem fürdő!). Balneológiai munkában Pythia sehol nem fordul elő. Még Andr. Baccius közismerten igen részletes „De Thermis" 15 című művében sem találjuk. így válik érthetővé, hogy Ancanthcrus az egyetlen orvos, aki e költeménnyel foglalkozott s szükségét vélte, hogy a források helyéről nyilatkozzék. A fordításához írt kommentárok elején így szól: „. . . Thermae Pythiae ut quae essent in urbe Pytho Apollini sacra ..." ! Pytho Delphi városának volt másik neve. Ancantherus feltevése, hogy a pythiai thermák Pytho városa mellett lettek volna, teljesen alaptalan s csak azzal magyarázható, hogy a kisázsiai Pythiát, ill. a fons Pythiát sem a közismert geográfiai, sem pedig a balneológiai könyvekben nem találta. Ezzel szemben Procopius részletesen beszámol Pythia vidékéről és fürdőiről. 13 E szerint Pythia a kisázsiai Bithyniában feküdt. Justinianus császár által kedvelt fürdő volt, ahol a császár Procopius szerint „. . . novum palatium condidit. . .". Ha új palotát építtetett, akkor nyilván volt egy régi is, tehát a fürdőt már régebben is használhatták. Ami azonban még fontosabb, Procopius azt írja, hogy itt templom és kórház, valamint külön fürdőház is volt. Pythia tehát igazi gyógyfürdőtelep kellett hogy legyen. További kutatásoknak azt kell kideríteniök, hogy a byzánci kultúra idején látogatott pythiai melegforrások nem szolgálnak-e még ma is a betegek gyógyulására?
