Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Dr. Schultheisz Emil: Pythia thermái
Paulus Silentiariiis maga sem tartozik a történelem ill. irodalomtörténet különösen ismert személyiségei közé. justinianus császár idejében, i. u. 500 körül élt. Nevéből következtetve („silentiarius") alighanem titkári állást tölthetett be, valószínűleg a császár mellett. A gazai rétor-iskoía tanítványa volt, ahol Nomos, a nagyhírű szónok műveit tanulmányozta. Korában jól ismert költő volt, akinek nevét az 562-ben helyreállított Hagia Sophia ünnepélyes felavatására írt és ez alkalomból előadott ekphrasisa örökítette meg. 1 Ebben a dicsérő költeményben, enkomionban művészi leírását adja a Hagia Sophia szépségének. Hogy a maga korában valóban megbecsült költő volt, arra kortársának, Agathiasnak írása utal. Agathias történelmi munkájában ui. mindenkit, aki a Hagia Sophia iránt érdeklődik, Paulus Silentiarius leírásának tanulmányozására hív fel, mely szerinte „pontosságban" felülmúlhatatlan. 4 A késői ókorban s különösen a bizánci kultúra idején számos dicsőítő és egyben leíró költemény született. Már a thessaliai játékok programján megtaláljuk a prózai enkomion mellett a verses enkomiont is. Ezek sok, ma már többségében elpusztult épület, közöttük több fürdő emlékét őrizték meg, hogy ezzel teljesebbé tegyék ezekről való ismereteinket. S ha az orvostörténelem nem is igen említi, az irodalomtörténet nyilvántartja s nagyra értékeli e költeményeket. így jól ismert Statius költeménye, melyet Claudius Etruscus fürdőjéről írt, vagy Lukianos „Hippias avagy a fürdő" című műve, mely a thermák helyiségeinek beosztását, célját, a fürdő berendezéseit is ismerteti. Mint látni fogjuk, Paulus Silentiarius ennél többet mond nekünk, mert a pythiai thermákról írt művében a víz tulajdonságait is részletesen tárgyalja. Paulus Silentiarius ekphrasisat - mint annyi sok más művet - Lessing „fedezte fel" újra a wolfenbütteli könyvtár egyik kézirat-kolligátumában (Codex membranaceus perantiquus, optimaeque notae, No 59.). A görög szöveg kritikai kiadásával végre pontos és megbízható szöveget adott kezünkbe Lessing. 0 Az addig kiadott szövegek pontatlanok, egyesek pedig teljesen használhatatlanok.
