Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Mihóczy László: A hippokratészi corpus phthisiologiája

„Azok a tüdővészesek, akiknek a köpete a tengerbe dobva (a tengervízbe köpve) a mélyre süllyed, nemsokára elpusztulnak. (A tengervizet tedd egy ércedénybe.") (Kosi pr. 427.) Rossz jel a fulladás, amely nyilván a légzőfelület nagyfokú beszűkülésének a jele. „Fulladás köpet nélkül, vagy bőséges kiköpés nélkül, végzetes a tüdővészes számára." (Kosi pr. 436.) „Rossz jel a tüdővészesnél az észrevétlen lélegzés" (Kosi pr. 436.), amely a légzőközpont bénulása miatt a dyspnoe megszűnésével a terminális állapot állandóan látott kifejezője. A haemoptoehoz: „Az a tüdővészes a legveszedelmesebb, amely nagy véredények elszakadásával jár." (Kosi pr. 430.) Tudjuk, hogy ma is a legnagyobb veszélyt jelenti a caverna erének megszakadása és az ebből származó halálos vérzések. Még egy plasztikus kórjóslat „A levélhullás rossz a tüdővészes számára, rossz a tavasz is akkor, amikor a fügefa levelei akkorák, mint a varjúláb." Nem térek ki a tüdőgümőkór hippokratészi gyógykezelésének az ismertetésére. Ez nem fér bele tanulmányom kereteibe, érdekessége is lényegesen kisebb. Röviden ismertetem még azokat az ismereteket, amelyek a corpus tanulmányozása során a kórlefolyás és a récidiva kérdéséről szerezhetünk. Kórlefolyás, cyclocitás, récidiva Már a betegségek különböző formáinak tárgyalásánál feltűnt, hogy Hippokratész a betegség bizonyos fajtáinál - amelyeket nagy valószínűséggel az idős emberek sclerotikus folyamatának tarthatunk - „megszakításokról" beszél a betegség lefolyásának leírásában. „Ennél a betegségnél több a megszakítás." (Belb. 11.) Ez a fejezet már felkelti az olvasóban azt a gondolatot, hogy ezalatt a kitétel alatt tulajdonképpen a récidiva fogalma értendő. Ez azonban még nem teljesen meggyőző. Ez a rész felfogható volna még úgy is, mint a remissiókra tett utalás, amely alatt tehát csak rövid ideig tartó megnyugvást, a folyamat cyklicitásának megfelelő időleges javulást ért a szerző. Ennél meglepőbb azonban az a megállapítás, amelyet az epidémiák könyvében olvashatunk, ahol a Thasos szigetén abban az