Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)
Dr. Mihóczy László: A hippokratészi corpus phthisiologiája
kelte ezt a tényt, amit sokan még ma sem vesznek eléggé figyelembe. Ismeri a szerző a szülés rosszindulatú és heveny lefolyású tüdővészt okozó formáját. A Thasosi epicrisisek között két helyen is megemlíti Simos nejének esetét, aki szülés következtében súlyos, hyperacut formában megbetegedve, rövid idő alatt meghalt. (Ep. VI. 49.) és (Ep. VII. 103.) Ugyanitt több hasonló esetet is leír. Tisztában van azzal Hipokratész, hogy a mellhártyagyulladás szintén oka lehet a tüdővész kifejlődésének. „Azok, akik mellhártyagyulladásból gennyedést kapnak (empyema) amennyiben 40 napon belül ki nem tisztíttatnak, meggyógyulnak, ellenkező esetben a betegség tüdővészbe megy át." (Aph. V. 15.) Ismeri tehát azt a tényt, hogy a mellhártyagyulladás és az empyema aethiologiai egységben lehetnek a tüdőgümőkórral. Némelykor a tüdővész egyik-másik kezdeti tünetének is oki szerepet tulajdonít. Az Aphorismákban olvassuk „A vérköpésből tüdővész lesz." (Aph. VII. 80.) Ugyancsak az Aphorismákban: „A gennyes köpet sorvadásba megy át és fogyásba, ha a kiürülés gátolt, bekövetkezik a halál." (Aph. 81.) Ezek a megállapítások sem nélkülöznek minden alapot. Hiszen tudjuk, hogy a haemoptoek, ha nem is mint betegséget előidéző tényezők, de mint új, kiterjedtebb szórások létrehozói nagyon gyakran vezetnek exacerbatiohoz, illetve a betegség rohamos előrehaladásához. Lappangó folyamatok sokszor a haemoptoek révén válnak manifestté. Összefoglalva az olvasottakat állíthatjuk, hogy szerzőnk ismeretei meglehetősen sokoldalúak. Ha a betegség fertőző mivoltát nem is ismerte - mint azt egyesek állítják -, tisztában volt sok olyan tényezővel, amelyek a betegség kifejlődésében a kórokozó bacilussal szinte egyenlő értékűek. Ismerte a kor, az alkat praedisponáló hatását, fontos szerepet tulajdonított a conditio, a testi és lelki ellenállóképesség jelentőségének, ismerte a pleuritis és empyema összefüggését a tüdőgümőkórral. Döntő fontosságúnak tartotta a milieu, a földrajzi és meteorológiai peristasis behatását a megbetegedések kialakulásában.