Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Réti Endre: A hippokratészi filozófia

százs. Ez annyi, mint a szenvedést szenvedéssel kezelni"). Sebé­szeti kérdésekben azonban a gimnaszták voltak a leggyakorlot­tabb tanítók. A hippokratészi orvostudomány második forrása a papi orvoslás volt. Tudvalevő, hogy Görögországban a világi or­vosok igen régi időktől léteztek, de szegény sarlatánok módjára az útkereszteződések lenézett orvosság-kalmáraiként. Ugyanakkor fennállott a templomi orvoslás, Aszklépiosz - hajdani kitűnő or­vos, később isten - szentélyeiben, az aszklépionokban, csalással és szuggesztióval, máskor viszont valóságos orvosságokkal és éj­szakai műtétekkel. Volt egy másik gyógyító csoport is, azok a félig egyházi szemé­lyek, akiket Aszklépiosz nemzetségébe tartozóként kezeltek. Ez a zárt, szigorú titoktartásra kötelezett testület - az aszklépiádeszek csoportja - valamivel komolyabb szintet jelentett, mint a temp­lomi orvoslás, de magán hordta a hűbéri - hierarchikus bélyeget, az elszigeteltség és a szabad szellem hiányának jegyeit. Mégis: itt tanulta meg Hippokratész az orvoslás alapelemeit apjától, akit I. Hippokratésznek neveznek. Fia, a nagy vagy IT. Hippokratész Koszban született 460-ban i. e. Az, hogy ezen a szigeten élt fia­tal korában, igen jelentős volt egész pályafutására, mint későbben erre még kitérünk. Mindennél fontosabb volt azonban az az elméleti behatás, amit Hippokratész a görög filozófus-orvosoktól kapott. A kisázsiai Mi­létosz gyarmatról beszéltünk már. Rajta kívül Efézoszban és Per­gamonban, a. szicíliai Szirakuzában az itáliai csizma sarkán fekvő Krótonban fejlődtek ki a legerősebb, legkultúráltabb gyarmatok. Milétoszban a viszonylagos szabadság légkörében, a forgalmas nemzetközi kereskedelmi gócponton - mely a keleti országok tu­dásának valóságos gyűjtőlencséje lett és a keleti ismeretek suga­rait Athén felé vetítette -, itt élt Thalész, a VI. század első nagy természet-filozófusa. Ö, mint a többi korabeli filozófusok - vol­taképpen fizikus, biofizikus, fiziológus, biológus és orvos is volt egy személyben. A világot materialista módon, természetes okok­kal igyekezett megmagyarázni. Megteremtette a mindent átfogó mindent mozgató elvet, a physis, természet fogalmát. De ez az elv egyben anyagi: Thalész egységes ősanyagból állónak látja a

Next

/
Thumbnails
Contents