Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Réti Endre: A hippokratészi filozófia

világegyetemet, s a vízben találja meg a mindent átfogó princí­piumot. (A víz hol gázszerű pára, hol folyadék, hol szilárd jég, s egy bizonyos mértékig alkalmas volt valamiféle elméleti bázis megalkotására.) Thalész a világot anyagi eredetűnek tekintette és úgy vélte, hogy minden a vízből származik. Az asszírok és egyiptomiak mágikus víz-ősanyja így vált nála a világegyetem kö­zös ős-elemévé. Barátja és tanítványa volt Anaximandrosz. Sze­rinte nem a vízből, hanem a végtelenből származnak a dolgok, úgy látszik, hogy a fejlődést sokáig figyelte, mert 2500 évvel Darwin előtt leszögezi: az élővilág nem az istenektől veszi ere­detét, hanem az állatoktól. „Kezdetben - írja - az ember hason­lított a halhoz". Anaximenész az egységes ősanyagnak a levegőt tekinti. (Ha ritkul = tűz, ha sűrűsödik = szél, mely felhőt s ab­ből vizet támaszt, s a további sűrűsödés földdé és kővé változ­tatja az anyagot.) Krótonban Phythagorasz iskolája kerül előtérbe. Itt a liberális arisztokrácia helyét a zsarnokok uralma váltja fel, mely kedvez a miszticizmusnak. Maga Phythagorasz, fontos matematikai, mér­tani felfedezéseken kívül a nedvek tanának megteremtője is. Egyébként az arisztokrácia érdekében igyekszik dolgozni és arra törekszik, hogy a „kiválóak" az arisztoszok uralmát és hódításait segítse elő. Efézoszi Herakleitosz, aki a mozgás kérdését alap­vetően felvetette és elméletileg meg is válaszolta, adott módszert az orvostudománynak. Az egységes világanyag a tűz. Fizikai vál­tozásnak lát minden mozgást, a hő emelkedése vagy csökkenése okozza a változásokat. A sűrűsödés és ritkulás hajtja körforgás­ban a létező dolgokat. Az elődei által felsorolt elemek (víz, föld stb.) csak átmenetiek, az örök mozgásban egy ideig tartó alakok. Minden elem ellentétes, ellentmondó elvekből áll. Az élővilág­ban is benne van születése és halála. De ezek az ellentétek nem zárják ki egymást, sőt feltételezik egymás létezését, vonzzák is egymást. „A viszály szül mindent". Ugyanakkor Herakleitosz ku­tatta az örök, szüntelen mozgásban az állandót, a törvényt. Lenin a Filozófiai füzetekben kiemeli, hogy Herakleitosz sze­rint „a nevek a lét törvényei, a dolgokban lévő közös, mint ahogy szerinte a törvény is az, ami mindenben közös". Utána pedig ezt

Next

/
Thumbnails
Contents