Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Réti Endre: A hippokratészi filozófia

világegyetemet, s a vízben találja meg a mindent átfogó princípiumot. (A víz hol gázszerű pára, hol folyadék, hol szilárd jég, s egy bizonyos mértékig alkalmas volt valamiféle elméleti bázis megalkotására.) Thalész a világot anyagi eredetűnek tekintette és úgy vélte, hogy minden a vízből származik. Az asszírok és egyiptomiak mágikus víz-ősanyja így vált nála a világegyetem közös ős-elemévé. Barátja és tanítványa volt Anaximandrosz. Szerinte nem a vízből, hanem a végtelenből származnak a dolgok, úgy látszik, hogy a fejlődést sokáig figyelte, mert 2500 évvel Darwin előtt leszögezi: az élővilág nem az istenektől veszi eredetét, hanem az állatoktól. „Kezdetben - írja - az ember hasonlított a halhoz". Anaximenész az egységes ősanyagnak a levegőt tekinti. (Ha ritkul = tűz, ha sűrűsödik = szél, mely felhőt s abből vizet támaszt, s a további sűrűsödés földdé és kővé változtatja az anyagot.) Krótonban Phythagorasz iskolája kerül előtérbe. Itt a liberális arisztokrácia helyét a zsarnokok uralma váltja fel, mely kedvez a miszticizmusnak. Maga Phythagorasz, fontos matematikai, mértani felfedezéseken kívül a nedvek tanának megteremtője is. Egyébként az arisztokrácia érdekében igyekszik dolgozni és arra törekszik, hogy a „kiválóak" az arisztoszok uralmát és hódításait segítse elő. Efézoszi Herakleitosz, aki a mozgás kérdését alapvetően felvetette és elméletileg meg is válaszolta, adott módszert az orvostudománynak. Az egységes világanyag a tűz. Fizikai változásnak lát minden mozgást, a hő emelkedése vagy csökkenése okozza a változásokat. A sűrűsödés és ritkulás hajtja körforgásban a létező dolgokat. Az elődei által felsorolt elemek (víz, föld stb.) csak átmenetiek, az örök mozgásban egy ideig tartó alakok. Minden elem ellentétes, ellentmondó elvekből áll. Az élővilágban is benne van születése és halála. De ezek az ellentétek nem zárják ki egymást, sőt feltételezik egymás létezését, vonzzák is egymást. „A viszály szül mindent". Ugyanakkor Herakleitosz kutatta az örök, szüntelen mozgásban az állandót, a törvényt. Lenin a Filozófiai füzetekben kiemeli, hogy Herakleitosz szerint „a nevek a lét törvényei, a dolgokban lévő közös, mint ahogy szerinte a törvény is az, ami mindenben közös". Utána pedig ezt