Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Liselotte Buchheim: A „húskötés" az ó-egyiptomi gyógyászatban

talános sebkezelési utasítását: „Szer seb ellen az első napon: tehénzsír vagy tehénhús, hogy azt érlelje", azzal a lábjegyzettel egészíti ki a fordító, hogy a szöveg a „rothadásba hozni" kifejezést használná (10, 116. old.). A húskötéssel tehát szándékosan genynyedést kívántak előidézni és ehhez a nem zsíros, szívós, de erősen vértelt marhahúst használták, a rothadást ez a vér idézte elő. A fajidegen fehérje és az állati vér fokozta a phagoeytosist, ingertherapia módján hatott, megfelelt tehát mitigált, de órákon át tartó hatást kifejtő, intramuscularisan adott serum-injectiónak, sőt talán a passiv immunizálás csekélyebb effektust előidéző módjának is. Egészen világos, hogy az ó-egyiptomi orvosok nem ismerhették mindennek elméleti alapját. De kiváló észlelők voltak és megfigyelték a húskezelés kedvező hatását. Azt, hogy gennyedés után a sebek feltisztulhatnak már a primitív, vadon élő törzsek orvosságos-embere is tudta; Hippokrates pedig ezt úgy fejezte ki, hogy ha Ínak és csontrészek kilökődése után valamely sebből bőséges gennyfolyás indul meg, akkor ez megszüntetheti a rothadást (íz, 3. köt. XV/82). Még a mai sebész is beszél olykor „pus bonum et laudabile"-ről, jóllehet a modern sebkezelési elvek és az antibioticumok a per primam történő sebgyógyulást valósították meg. Egyiptom forró éghajlata alatt egyetlen nap elégséges volt ahhoz, hogy a húskezelés hatására bőséges gennyedés induljon meg, ezért kezdődött hús feltételével a kezelés (az első napon!), ezáltal akadályozták meg a sebfelszínek felületes összetapadását. Arra is gondolnunk kell hogy ezek a sérülések fertőzöttek voltak. A korai alkalmazás teljesen megfelel a mai gyógyászati elveinknek, a lehető legkorábbi időpontban adunk betegeinknek gyógyszérumot, lehetőleg már néhány órával az első tünetek kifejlődése után, mert ekkor fejti ki a legkedvezőbb gyógyhatást. Egy nap elteltével, ó-Egyiptomban már éppen ideje volt, hogy eltávolítsák a sebekről - a feltételkor még friss, de azóta már megrothadt - húskötést. A gennyedés lefolyásának pontos észlelése és a sajátos gyógyszer alkalmazási idejének pontos betartása ugyanis az orvos kötelességei közé tartozott. Sepsisveszély miatt nem készíthették rothadt, hanem csak teljesen friss húsból a húskötést. Az Ebers-