Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 15-16. (Budapest, 1959)

Dr. Liselotte Buchheim: A „húskötés" az ó-egyiptomi gyógyászatban

mutet uns hier alles ausserordentlich nüchtern und sachlich an." (6, 419. old.). Lefebvre is hasonló megállapításra jut, amikor így ír: „ces divers traitements, dont on ne peut que louer l'oppurtunité et l'ingéniosité, étaient souvant complétés par des pansements, fait avant tout de viande fraîche, qu'on appliquait sur une blessure, le premier jour (15, 191. old.) és a húskötést, mint gyakorlati módszert, a tényleges gyógyászati eljárások közé sorolja. A különböző és eltérő vélemények irodalmi felsorolása után, most már annak kérdését vethetjük fel, hogy vajon sympathiás eljárásnak, rationális-empiriás, illetve mágikus eredetűnek tekintsük-e húskötést? Sebek és külső sérülés nélküli zúzódások esetében egyaránt használtak húskötést; de miért nem alkalmazták akkor általánosságban valamennyi sebzés és zúzódás gyógyítására? Miért képezték kizárólag a könnyű és a középsúlyos esetek javallatát? Utóbbi látszólagos ellentmondás rendkívüli mértékben megnehezíti egységes magyarázat kialakulását, amely egyúttal az ó-egyiptomi orvosok vélt „inkonzekvenciójáról" is adna felvilágosítást. Vizsgálataink főforrása, a systémásan rendezett Smith-papyrus, igen szakszerűen megírt munka. Mindössze egyetlen mágikus gyógyellátást**** tartalmaz (i, 9. eset, 59. old.), a többi gyógyászati előírás egyszerű, értelemszerű és híján van minden polyprag**** A szerkesztőség megjegyzése: Smith 9. esetben koponyatöréssel szövődött homloktáji sebről van szó. A szöveg tényleges receptet is közöl: strucctojásból és olaj/zsírból készült emuisiót, valamint kötést; azonban egyúttal varázsmondást is alkalmaz. A varázsmondás: „A varázslat, amit a gyógyszer felett mondjanak: legyen elűzve az ellenség, aki a sebben van, reszkessen a gonosz, aki a vérben van . . . (fordíthatatlan egyiptomi szöveg) Ez a halánték ne jusson veszélybe ,ne . . . (fordíthatatlan egyiptomi szöveg) . . . benne az ér. Én Isis védelmében vagyok, megmentést nyer Osiris fia." (Grapow után.) Itt sincsen tehát szó kizárólagos ráolvasásról, hanem annak ellenére, hogy infaust betegről ad leírást (a szöveg nem ad prognózist), mégis tényleges kezelésről ad utasítást. Az ,,A"-glosszában egyébként az n á-kötés szerepel, amit a „p ákötöző használ" és amelyre a s w n z^-orvos „gyógyszert tesz". A szerző ezúttal a Smith-papyrus recto-oldalára gondol, mert a vcrso-oldalon még nyolc utasítás van, amelyek az i á d .f-megbetegedés (Grapow szerint pestisszerű járvány?) elleni ráolvasásokat tartalmaznak. (Szerkesztőség.)