Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)

Dr. RAFFY ÁDÁM: Vesalius és kora

jóslás székhelyét képező orgánumot, nevezetesen a májat, s elsősorban a beleket. A balzsamozás művészetét olyan tökéllyel végző egyiptomiak sem maradhattak vakok az emberi test szerkezetével szemben, s a szülés folyamatát naponta figyelő szemek is fontos anatómiai tapasztalatokat szereztek. De mindezt csak felvillantom, hogy valamivel több időm jusson mondanivalóim kézzelfogható megalapozására. Ennek érdekében a pozitív történelmi ismereteink kezdeteitől a Vesaliusig terjedő időt nagyjából feldarabolom, s önkényesen azt a darabot emelem ki, amelyet már — vagy még — nem temetett el a sivatag homokja, vagy kozmikus katasztrófák özönvize. A görög tudományra gondolok, elsősorban Alexandriára, az ókor fény-városára, ,,a la ville de la lumière" ; tehát arra a városra, amelynek szerepét az újkorban Paris játssza. E városban már századokkal Vesalius előtt eredményt eredményre halmozott a független és szabad kutatás s az objektív tudomány. Itt született meg Arisztarchos heliocentrikus elmélete, évezredekkel megelőzve Kopernikus géniuszát ; itt tetőzte be a babilon és asszír asztronómiát Ptolemaios csillagászata ; ugyancsak a mezopotámiai kultúrörökség alapján itt szökkent szárba Euklidész geometriája ; itt élt gyermekkorunk keelvenc fizikai játékmestere, Héron. Itt óvták az antik világ minden tudományos és kulturális értékét, átmentve a következő ielőkre. Itt emelkedtek a világ legnagyobb könyvcsarnokai ; itt szerkesztették a Corpus Hippokraticumot, az első orvosi enciklopédiát. A görög kultúra itt sűrűsödött és itt hevített a legjobban. Valóságos görög reneszszánsz volt ez, az első rinascimento, amely feltámasztotta az elhamvadt kultúrák minelen értékét és minelen szépségét. Ebben a városban élt és dolgozott Hérophilosz, az ókor Vesaliusa. Rendszeresen boncolt, leírta az érrendszert, az izmok eredését és tapadását. Rájött, hogy az ielegek a centrális idegrendszerrel vannak szoros kapcsolatban ós teljesen önálló bonctani részei az emberi testnek. A nyombelet ő nevezte el duodénumnak, ő írta le a chilusedényeket, akárcsak a mirigyek szerkezetét. Megvilágosodott előtte a here s a petefészek működése, helyesebben reneleltetése, mert tudta, hogy e szervek feladata a generatív elemek képzése. Azt is tudta, hogy a pulzust a szívműködés okozza,