Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)

Dr. HATOS GÉZA: A kjeldahlozás története

Az aránylag könnyű műveletek, melyek a nedves úton végzett analitikai eljárásokra jellemzők, kívánatosaknak látszottak az organikus vegyületek analízisénél is, de az organikus vegyületek molekulái nehezebben alakulnak át, mint az egyszerű vegyületekéi. Ilyen irányú próbának lehetett tekinteni WanMyn (4) 1877-ben közölt proteinmeghatározási próbáját, gabona- és egyéb magvak esetében. Erre a célra WanMyn az általa már előbb közölt, az ivóvizek organikus nitrogéntartalmának meghatározására szolgáló eljárását próbálta használni. Ennél az eljárásnál a vizsgálati vízmintában levő ,,kész" ammóniát Wanklyn alkálival ledesztillálta, azután a vízmintát káliumpermanganát hozzáadása után újból desztillálta. Az organikus testek permanganáttal végzett oxidálásakor a bennük levő nitrogén ammóniává alakul, és a desztillátumban az ammóniamennyiség Nessler-íéle reagenssel kolorimetrikusan megmérhető. WanMyn a növényi részek elemzésénél a fehérjeanyagokat előbb oldani akarta, ezért a porlasztott testet igen híg kálilúggal rázta. WanMyn kísérletei szerint a fentebbi módon a fehérjeanyagok annyi ammóniát adtak, amennyi a fehérje súlyának kb. 1/10-ét tette, vagyis a fehérjeanyagok összes nitrogéntartalmának mintegy 50%-a az említett módon ammóniává alakult. Az ammóniaképződés nagyon tökéletlen volt, és ennek foka nagyon függött a kísérleti feltételektől. KjeldaM az oxidációt savanyú oldatban próbálta meg. Egy kísérletsorozatban az oxidációt fölös permanganáttal híg kénsavas oldatban végezte, ekkor a fölös lúg hozzátétele utáni desztillációval nagyobb eredményeket kapott. De még így is nagyon tökéletlen volt az átalakulás és az eredmények minden esetben nagyon ingadozók voltak. Egészen másként ment a dolog akkor, amikor a száraz anyagokat koncentrált kénsavval erősen hevítette; ekkor úgyszólván minden esetben olyan vegyületek képződtek, amelyeknek nitrogénje a következő oxidációnál teljesen ammóniává alakult. Az ez után következő részben KjeldaM pontosan leszögezi eljárásának lényegét. Az új módszer elve az, hogy az illető anyagot egy ideig bizonyos mennyiségű koncentrált kénsavval a sav forráspontjához közel eső fokon kell hevíteni, és azután a