Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)

Dr. HARDI ISTVÁN: A psychotherapia fejlődéstörténete

sában. Mindezt azonban — éppen a tisztánlátás céljából —• psychikus befolyásolásnak nevezném, s szembe állítanám a psychotherapiával, amelyet beszéd útján történő gyógyításnak mondanék. A voltaképpeni psychotherapia eszköze — bármilyen meggondolás alapján történjék is — a beszéd. Érzékszervi vagy más behatások legfeljebb kiegészítésképpen, adjuvánsként jöhetnek szóba, de lényege mindig egy marad: a beszéd. Természetesen psychotherapia és psychikus befolyásolás egymástól élesen el nem választhatók, s nagyon gyakran függ össze a kettő. Áttekintésünk szempontjából azonban fontos a szétválasztás, hogy a mai psychotherapiák őseit a lehetőség szerint minél világosabban vehessük szemügyre. A psychotherapia alapja ós modellje minden időkben azonos marad: az orvos beszél a beteggel, s utóbbi elmondja panaszait. Az orvos a beteget — a gyógyítás mellett, — panaszai természetéről felvilágosítja, sőt megnyugtatja. Összefoglalóan tehát: az orvos és a beteg — elsősorban — szóban, beszédben megnyilvánuló kapcsolata minden idők psychotherapiájána k alapja. Ha a psychotherapia anyagának gyűjtését elkezdjük, láthatjuk, hogy szemléletek, rendszerek áttekinthetetlen dzsungele áll előttünk. Éppen ezért nem célunk egy-egy szemléletet külön-külön követni, vagy minden korban csokorba kötni őket. Legkézenfekvőbbnek látszik, ha a fejlődés főbb vonalait az alábbi három nagy csoportban jelöljük meg: A) Szuggesztív módszerek. Ezeket szuggesztív-hypnotikus, vagy szuggesztív-imperatív módszereknek is nevezhetnénk. Lényegük a betegre való igen aktív behatás, mely szuggesztív eszközöket vesz igénybe. Ide tartozhat a különféle rábeszélés, meggyőzés, couéizmus, hypno-szuggesztív eljárások, stb. B) Exploratív-interpretatív módszerek. Ezek lényege a beteg kóros lelki-idegrendszeri tartalmainak feltárása és a gyógyító orvos értelmező, ill. tudatosító munkája. A tudat tágításával, bizonyos tartalmak közlésével a beteg állapotán javítani ill. őt gyógyítani lehet. Ide tartoznak a legkülönfélébb lélekelemző eljárások, s újabban az exisztenciálanalízis. C) Csoportpsychotherapiáról is beszélhetünk már, az egyéni beszélgetések, kezelések mellett. Széles skálájú módszerek állaim