Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)

Dr. TARDY LAJOS: Dr. Orlay János

kihirdette. Ugyan ekkor tétetett Orlay St. Tanátsos Úr az Odessa!Academiának Directorává. Bejárta 1819-ben a Kaukázusi környékeket. Ezen utazásáról a Felső M. Orsz. Minerva 1825-diki 2-dik Negyedében a 205. lapon ezen Tzikely alatt : Két nevezetes hazafiaknak napkeleti utazásokról" vagyon ugyan szó, de a' mellynek foglalatja az előttünk lévő levéllel, tsak annyiban egyez, hogy Orlay Úr ott utazott. Jegyzései között találjuk, hogy a Khínaiak az Oroszokat szinte úgy Oroszoknak nevezik, mint a' magyarok, 's hogy e' szerént nem Pannoniában támadta t ot 1 ezen clneveztetések, a határ őrizettől s a. t. hanem azt a magyarok magukkal hozták be Európába ; hogy az Orosz Birodalmi MagyarOroszok a' Magyart ott is Ugornak, Ugrinak nevezik, a mi hegyi lakost jelent, nem külömben Mad járnak is mondják ; következésképpen, hogy Ungar és Ungarusnak nem Ungvártól neveztetnek így. Közöljük itt az újabb, Jún. 18-dikán, 1828-ban Odesszában költ levelét St. Tan. Orláy Úrnak, melly ez : ,,Egy butellia magyar bort küldök az Uraknak, melly Magyar nevű, de már elpusztult város szomszédságában, de tsakugyan Magyar nevezetű falu határában termett, a Felső Kaukázusi vidéken. Ez a helység most az Ö Felsége Udvari Kamarásának, Skarzsinszky Úrnak Uradalmához tartozik, ki nékem ezt erántam való jó indulatjának jeléül küldötte ; én pedig az uraknak küldöm, kostoltassák meg azt Bétsben levő nagyjainkkal, hogy tudhassák, millyen az eredeti igazi magyar bor, melly az Orosz Birodalomban is magyar bornak neveztetik. Én gondolom, hogy illyen ajándékot magyaroknak még senki sem küldött. Én a' Kaukázusi vidéket mindenütt bejártam, 's jól esmérem az odavaló orosz urakat, kiknek^ ott falui vannak" stb. (Magyar Kurir, 1828., 307—308. old.). — Érdemes megjegyezni, hogy nem Orlay volt az első magyar orvosdoktor, aki a Kaukázust bejárta, hanem az e dolgozatban már említett Dr. Reineggs Jakab, aki a grúz király orvosa és tanácsadója volt. — De Orlay őshazakutatását már korábban is figyelemmel kísérte és igen nagyra becsülte a hazai sajtó, mint az a „Tudományos Gyűjtemény" 1822. évi VIII. számából is kitűnik. K. D. az őshazakutatás fontosságáról ír és a következőket állapítja meg : ,,Az újabb utazók és geographusok közül tsak Pallast,. Gmelint, Freygangot, Bergmant, Klaprothot, és a mi fájdalom ! tsak igen hamar elragadtatott Orlaynkat nevezem, azt lehet kihozni,, hogy a' közép és nyugoti Ázsiában sok magyar régiségekre lehetne akadni. Az utolsó egyenesen mondja, hogy az Ural hegye körül most lakó népek, az Oroszok által Ugrits-oknak neveztetnek, ésmagyar dialectuson beszélnek." (A melegen elparentált Orlay egyébként ekkor még mint a nyezsini főgimnázium igazgatója élt és működött !) 94 Minősítési ív 19. old. 95 Uo. 96 Uo.