Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)

Dr. TARDY LAJOS: Dr. Orlay János

mani quam in usum domesticae exercitationis edidit. Budae, 1801). Orlay a miinek már második, bővített kiadását idézi, mely 1802-ben jelent meg. Orlay a „vis medicatrix" kutatásában nemcsak orvosi, hanem biológiai, ill. psychologiai szempontokat is figyelembe vett. Az előbbit az idősebb Darwin és Humboldt munkáinak ismerete, utóbbit Kant ,,Über die Macht des Gemüts" c. munkájának idézése igazolja. Ez az esztendő azonban kultúrtörténeti vonatkozásban ennél is sokkal jelentősebb, részleteiben felkutatásra váró kapcsolat kialakulását is jelzi. Orlay utazása során újból felkereste a jénai egyetemet és ezzel a látogatásával kezdődik Johann Wolfgang Goethe-hez fűződő ismeretsége. A jénai „Mineralogische Societät" kilenc évvel Orlay látogatása előtt, 1797-ben alakult meg. Mint a jénai egyetemi élet jelentős magyar vonatkozásainak monográfusa, Benedek K. írja munkájában,

63 „Goethe, az egyetem kurátora, kibővítette az egyetemi könyvtárat, botanikus kertet létesített s megalapította az egyetem optikai laboratóriumát". A természet iránti érdeklődés a Jénában tanuló egyetemi hallgatókat is magával ragadta és ennek a nagy érdeklődésnek köszönhette a „Mineralogische Societät" megalakítását. A társaság elnökéül az alapító tagok egyhangúan Teleki Domokos grófot választották. Teleki 1798-ban meghalt és az elnöki székben Galicin Dimitrij orosz herceg követte. Galicin halála után, 1804-től maga Johann Wolfgang Goethe veszi át az elnöki tisztséget. 1806-ban — Orlay nyugati utazása idején — már Goethe áll a „Mineralogische Societät" élén. Orlay felvételének részleteit nem ismerjük, de azokra következtethetünk Benedek Klára tanulmányából, főleg pedig Ferjentsik Sámuel tagfelvételének körülményeiből.

64 Goethe teljesen szuverén módon vezette a társaság ügyeit, a bianco diplomákat magánál tartotta ós nem egyszer személyeset töltötte ki és nyújtotta át azokat, ha meggyőződött tudós látogatójának az ásványtan iránti vonzalmáról. Hogy a német költőfejedelem és Orlay között legalább is természettudósi összeköttetés alakult ki, arról dr. Dobsa Ferenc szentpétervári neves magyar