Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)
Dr. TARDY LAJOS: Dr. Orlay János
Orlay disszertációja — melyről egyébként Győry Tibor „Magyarország orvosi bibliográfiája" c. műve is megemlékezik —, az élettani, s különösképpen a kórélettani gondolkodásnak a gyakorló orvosokkal való megismertetése, ill. továbbadása szempont j ából nagyj elentős égű. Összefoglaló képet ad a kor teoretikus élettani-kórélettani ismereteinek lényegéről. Külön érdekessége — s ez a könyv használhatóságát jelentősen növeli —, az akkoriban kevéssé szokásos részletes és igen pontos bibliográfia. Ha a ,,vis naturae medicatrix" kifejezést Orlay munkája alapján analizáljuk, azt kell mondanunk, hogy ezzel a ma „kórélettan"-nak nevezett diszciplínát jelölte. Munkájának második sectiojában (az első sectio e disciplina történetét tárgyalja), ill. annak első felében az emberi szervezet folyamatainak mozgató erőit tárgyalja, tehát tulajdonképpen a teoretikus élettannal foglalkozik. Mint ismeretes, A. v. Haller (1708—1779) volt az, aki először foglalta össze physiologia név alatt az egészséges szervezet functioira vontkozó ismereteket (Elementa physiologica corporis humani, 8 kötet, 1757—1700). De nemcsak a teoretikus élettant művelte, hanem élettani kísérleteket is végzett. Orlay kísérleteket nem végzett, Haller munkáit azonban jól ismerte és ezekre disszertációjában hivatkozik is, ha a physiologia szót nem is használja rendszeresen. Munkájában Orlay 7 az élettani folyamatok mozgató „energiáját" keresi az ,,oxygen"-ben (Fothergill elmélete), a hőben (Hufeland), stb. Éleslátásának bizonyítéka, hogy e divatos, túlnyomóan mechanisztikus magyarázatokkal szemben Balk elméletét helyesli, amely szerint a szerves élet nem más, mint ,, processus galvanico-chemicus in mutatione formae ac mixtionis positus" (Formänderung und Mischveränderung). A második sectio második részében már a kóros folyamatokról, ill. a betegségekről ír. Itt jut el a „vis naturae medicatrix" kórélettani fogalmához. A disszertáció e második részében Orlay hivatkozik Rácz Sámuel élettani munkájára (Notio generalis vitae corporis hu-
