Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 13. (Budapest, 1959)

Dr. TARDY LAJOS: Dr. Orlay János

Orlay disszertációja — melyről egyébként Győry Tibor „Ma­gyarország orvosi bibliográfiája" c. műve is megemlékezik —, az élettani, s különösképpen a kórélettani gondolkodásnak a gyakorló orvosokkal való megismertetése, ill. továbbadása szem­pont j ából nagyj elentős égű. Összefoglaló képet ad a kor teoretikus élettani-kórélettani ismereteinek lényegéről. Külön érdekessége — s ez a könyv használhatóságát jelentősen növeli —, az akkoriban kevéssé szokásos részletes és igen pontos bibliográfia. Ha a ,,vis naturae medicatrix" kifejezést Orlay munkája alap­ján analizáljuk, azt kell mondanunk, hogy ezzel a ma „kórélet­tan"-nak nevezett diszciplínát jelölte. Munkájának második sectiojában (az első sectio e disciplina történetét tárgyalja), ill. annak első felében az emberi szervezet folyamatainak mozgató erőit tárgyalja, tehát tulajdonképpen a teoretikus élettannal foglalkozik. Mint ismeretes, A. v. Haller (1708—1779) volt az, aki először foglalta össze physiologia név alatt az egészséges szervezet func­tioira vontkozó ismereteket (Elementa physiologica corporis humani, 8 kötet, 1757—1700). De nemcsak a teoretikus élet­tant művelte, hanem élettani kísérleteket is végzett. Orlay kísérleteket nem végzett, Haller munkáit azonban jól ismerte és ezekre disszertációjában hivatkozik is, ha a physi­ologia szót nem is használja rendszeresen. Munkájában Orlay 7 az élettani folyamatok mozgató „energiáját" keresi az ,,oxy­gen"-ben (Fothergill elmélete), a hőben (Hufeland), stb. Éles­látásának bizonyítéka, hogy e divatos, túlnyomóan mechanisz­tikus magyarázatokkal szemben Balk elméletét helyesli, amely szerint a szerves élet nem más, mint ,, processus galvanico-che­micus in mutatione formae ac mixtionis positus" (Formände­rung und Mischveränderung). A második sectio második részében már a kóros folyama­tokról, ill. a betegségekről ír. Itt jut el a „vis naturae medi­catrix" kórélettani fogalmához. A disszertáció e második részében Orlay hivatkozik Rácz Sámuel élettani munkájára (Notio generalis vitae corporis hu-

Next

/
Thumbnails
Contents