Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. BENCZE JÓZSEF: A magyar nép mesterséges gyógyfürdőiről, a füstölésről és gőzölésről

tesített fürdőjét, 1198-ban, — a bácsmonostori, budai, esztergomi, tapolcai stb. fürdőket. A XIII. századtól fogva adataink vannak mesterséges polgári fürdőkről is, amelyek már közfürdők voltak, kivétel nélkül a városi és községi lakosságok tulajdonai. Podolin város 1292-ben III, Endrétől Nagybánya és Felsőbánya, Nagy Lajostól 1376-ban kaptak fürdőtartási jogot. (Fejér Codex, IX. 5. 97. pt.) Győr és Esztergom városa a XIII. század közepén fürdőt rendez be (Történelmi Tár, 1911. 371.). Pozsony fürdője 1309-ből való. (Fejér Codex, VIII. 1. 620 oldal.). A XIV. században Nagyváradon már fürdő áll. (Fejér Codex, IX. 4. 531.). Pápóc mezővárosban V. László király engedélyezett mesterséges gyógyfürdőt. (Hazai Okmánytár, II. 318., 323.). IV. Béla 1238-ban a székesfehérvári Keresztes Rendet is megerősíti és számára közfürdőjogot engedélyezett. (Fejér Codex, IV. 1., 104.). Lőcse városa 1473-ban polgári fürdőt létesített, valamivel korábban már Selmecbánya, Körmöcbánya és Bártfa városok fürdőt építettek községi költségen és azok bérbeadásáról már okmányszerű bizonyítékok is vannak. A XVI. századtól fogva egyre-másra szaporodtak a városok és községek fürdőjogai és azok bérbeadási jegyzőkönyvei, de mégis megállapíthatjuk, hogy inkább a kereskedelemmel és iparral, a bányászattal összefüggő községek és városok jártak elől a polgári fürdők alapításában és ezek sokasodásával úgy látszik elmaradoznak a szerzetesrendek fürdői. A XVI. században megalakultak a fürdős céhek, amelyek hol önállóak, hol pedig közös céhekbe tömörültek a borbély-sebészekkel, illetve később a sebmesterekkel. A céhek nagyon ügyeltek arra, hogy egy városban, vagy községben csak egy fürdő létesüljön. Ha itt-ott a gyakorlatban — orvos híján — néha össze is olvadt a fürdőket kezelő fürdősök — feredősök — báderek mestersége és tevékenysége a borbélyok és sebészorvosok munkakörével, mégis főleg a céhekbe való tömörülés után nagyon ellenőrizték, hogy a fürdősök ne végezzenek borbély-sebészi és seborvosi munkákat, ha csak a kötelező 3—4 esztendős tanulmányi időt — mint inasok — valamelyik borbély, vagy sebész-mester mellett el nem töltötték. Ilyen fürdős