Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. BENCZE JÓZSEF: A magyar nép mesterséges gyógyfürdőiről, a füstölésről és gőzölésről

fontosak, de a magyar nép — városi és falusi egyaránt — ősi szemlélete alapján, még manapság is gyakran szereti ezeket valami különleges, néha misztikus hiedelmekkel megtoldani: varázseredetű szavakkal. A mohácsi vész utáni évszázadok nyomtatott, főleg azonban kéziratos könyveiben és leveleiben sokszor szerepelnek a házi gyógyító fürdők receptjei, de ma már elég szép számban ismerjük a kultikus vonatkozású fürdők leírásait is. Tudjuk, hogy nagyon sok ismert ősi búcsújáróhelynek megvolt a maga kultikus varázsú fürdője, hidegvíz forrása, vagy kútja, sőt még ma is részben ismeretesek ezek. Inkább egyes testrészeket szoktak ezzel fürdetni (lábakat, szemeket, fejet stb.). Sőt a búcsúsok palackokban haza is viszik a további „gyógyításra". (Lásd: Dr. Mozsolits Amália: „Mosdatás a vasvári búcsún". — Dunántúli Szemle, 1943., vagy: Dr. Vajkai Aurél, Bálint Sándor, Szendrey Ákos tanulmányai az Ethnographiában.) Csupán a múlt század elején kezdett ez a hiedelem kissé tisztulni és egyre gyakrabban találkozunk az egyszerű mesterséges gyógyfürdők alkalmazásával, de most már minden babonaság és kultikus vonás nélkül. A honfoglalás után megkeresztelkedett magyar nép fürdőszeretetéről adataink nincsenek. Tudjuk ugyan, hogy a bencésrend, de a többi letelepedett szerzetesrendek is az ispotályaikkal együtt több helyen fürdőket is rendeztek be, de minden valószínűség szerint ez csak saját kényelmüket szolgálta. Ismerjük pl. István király adomány-okiratát a pécsváradi apátság alapításáról, amelybe már fürdőszolgákról is említést tesz. (Fejér Codex Dipl. I. 296.). A későbbi évtizedekben letelepedett szerzetesrendek majdnem valamennyien gyógyfürdőt is alapítottak. Feljegyzések vannak már azok primitív berendezéséről is, (Fejér Codex, II. 199.). A XIV., XV. századból már kissé részletesebb leírásaink is vannak. (Fejér, I. 315.) —Brassó város számadási könyvei. — Nagyszeben város számadás könyvei stb.). A szerzetesrendi mesterséges fürdők közül említsük meg a garamszentbenedeki apátság fürdőjét, amelyet I. Géza engedélyezett 1075-ben. a szentgotthárdi apátság Bottyán-pusztán lé-