Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)
Dr. BENCZE JÓZSEF: A magyar nép mesterséges gyógyfürdőiről, a füstölésről és gőzölésről
Világosan látjuk ezt az empirikus gyógyítás kutatásánál is. A keveredés teljes és ebből lakosságunknak csak kis rétege mentesül. A természettudományokkal való foglalkozás, az ismeretterjesztés kétségtelenül változtatott rajta, de a népi hiedelemhez, a gyógyító népszokásokhoz, az empíriához való ragaszkodás, tapadás oly nagyfokú, hogy nem hisszük, hogy ez egyhamar végleg megszűnne. Kifejlődött az ún. „kettőzöttség". Ez alatt azt értjük, hogy habár a lakosság zöme ma már felvilágosult és hisz az orvosi tudományban, bízik az orvosokban, gyógykezelteti magát, aláveti magát nagy műtéteknek is, de ugyanakkor és egyidejűleg — titokban, csak a környezete tudja — szívesen veszi az empirikus tanácsokat és szereket, sőt •— és ez a veszedelmesebb — még a kuruzslást súroló tanácsokat sem veti meg. A magyar népnek az empirikus régi szerekben való hite párhuzamos a röghöz való ragaszkodással. Szereti faluját, városát, környékét és szereti, bízik abban, ami a környezetében fellelhető, növényekben, anyagokban, amit megtalál a háza körül, családjában és rokonságában, vagy a szomszéd falvakban. Ehhez kapcsolódik a magyar nép bizalma a tárgyak elképzelt belső erejében, ami kétségtelenül az ősi misztikus szemlélet megmaradt következménye, vagyis szuggesztív kapcsolódás. Amit általánosságban elmondottunk, az áll a nép fürdőivel összefüggő hiedelmeire és bizodalmára is. Nem célom ebben a tanulmányban a melegforrásokról vagy a természetes kénes, szénsavas stb. gyógyfürdőkről beszélni, erről a tárgyról dr. Vajkay Aurél az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 1. számában értékes és bőséges beszámolót írt. Beszélni szeretnék a magyar nép magakészítette, mesterséges gyógyító fürdőiről, a hidegvíz gyógyító alkalmazásáról, a füstölésekről és a gőzölésről, mint amelyek az általános gyógyító empíria fontos részei, de a becsületes empírián kívül a századok folyamán babonáskodás, sőt a kuruzslás is bőségesen felhasználta és felsallangozta a misztikum, a mirákulum különböző szemfényvesztéseivel. A házilag készített gyógyító fürdők elkészítésénél és remélt hasznánál nemcsak a hozzá fűzött növényi és vegyi anyagok