Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. DADAY ANDRÁS: Adatok a magyarországi kretinizmus történetéhez

Linzbauer, mint a magyar tudományos élet egyik reprezen­tánsa, minden összeköttetését felhasználta, hogy az intéző­körök figyelmét a szerencsétlenek megsegítésére felhívja. Ta­lán ennek eredményeképpen szólítja fel a kormány a hatósá­gokat 1896-ban, hogy a kretineknek a budapesti hülyék és gyengeelméjűek nevelőintézetébe való felvételét szorgalmaz­zák. 1899-ben pedig hírül adja, hogy a testi és szellemi fogya­tékosságban szenvedőket gyámolító országos egyesület Buda­pesten megnyitotta a hülyék szeretet menházát. 1900-ban végül a kormány felhatalmazást nyer, hogy Budapesten a lipótmezei állami elmegyógyintézet telkén képezhetetlen köz­és önveszélyes hülye gyermekek részére pavilont építsen. A történelmi hűség kedvéért meg kell még említenem, hogy 1923-ban a magyar kormány elrendelte a golyva terjedésének földrajzi és számszerű megállapítását. A vizsgálat kizárólag iskolás gyermekekre szorítkozott. Megállapíthatjuk, hogy elődeink Galenus óta keresik a kre­tinizmus okát és gyógyítási módját. Amint hallottuk, Magyar­ország ebben a munkában a XVIII. század végétől kezdve vett részt. Kezdeményezésekben és tervekben nem volt hiány nálunk sem, de azok keresztülvitelét gyakran megakadályozta a szükséges szociális érzés, vagy anyagiak hiánya. A sors iróniája, hogy az úttörő Kitaibel Pál. Lenhossék Mi­hály, Gerley János, Lendvay Jenő és Linzbauer Xavér Ferenc nem láthatta meg fáradhatatlan munkásságának érett gyü­mölcsét. Űgy tűnik fel, hogy amit az emberi ész és tudás, valamint az állam lassan mozgó apparátusa nem tudott megoldani, azt idők folyamán a természet örök törvénye számolja fel egy­egy pusztító járvány, fertőző betegség, vagy baleset révén. IRODALOM Orvosi fakultási iratok (Orsz. levétár) 1814—1815. Orsz. levéltár. Sanitas. 1796. 1814—1815.

Next

/
Thumbnails
Contents