Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. DADAY ANDRÁS: Adatok a magyarországi kretinizmus történetéhez

Linzbauer, mint a magyar tudományos élet egyik reprezentánsa, minden összeköttetését felhasználta, hogy az intézőkörök figyelmét a szerencsétlenek megsegítésére felhívja. Talán ennek eredményeképpen szólítja fel a kormány a hatóságokat 1896-ban, hogy a kretineknek a budapesti hülyék és gyengeelméjűek nevelőintézetébe való felvételét szorgalmazzák. 1899-ben pedig hírül adja, hogy a testi és szellemi fogyatékosságban szenvedőket gyámolító országos egyesület Budapesten megnyitotta a hülyék szeretet menházát. 1900-ban végül a kormány felhatalmazást nyer, hogy Budapesten a lipótmezei állami elmegyógyintézet telkén képezhetetlen közés önveszélyes hülye gyermekek részére pavilont építsen. A történelmi hűség kedvéért meg kell még említenem, hogy 1923-ban a magyar kormány elrendelte a golyva terjedésének földrajzi és számszerű megállapítását. A vizsgálat kizárólag iskolás gyermekekre szorítkozott. Megállapíthatjuk, hogy elődeink Galenus óta keresik a kretinizmus okát és gyógyítási módját. Amint hallottuk, Magyarország ebben a munkában a XVIII. század végétől kezdve vett részt. Kezdeményezésekben és tervekben nem volt hiány nálunk sem, de azok keresztülvitelét gyakran megakadályozta a szükséges szociális érzés, vagy anyagiak hiánya. A sors iróniája, hogy az úttörő Kitaibel Pál. Lenhossék Mihály, Gerley János, Lendvay Jenő és Linzbauer Xavér Ferenc nem láthatta meg fáradhatatlan munkásságának érett gyümölcsét. Űgy tűnik fel, hogy amit az emberi ész és tudás, valamint az állam lassan mozgó apparátusa nem tudott megoldani, azt idők folyamán a természet örök törvénye számolja fel egyegy pusztító járvány, fertőző betegség, vagy baleset révén. IRODALOM Orvosi fakultási iratok (Orsz. levétár) 1814—1815. Orsz. levéltár. Sanitas. 1796. 1814—1815.