Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 12. (Budapest, 1959)

Dr. DADAY ANDRÁS: Adatok a magyarországi kretinizmus történetéhez

ADATOK A MAGYARORSZÁGI KRETINIZMUS TÖRTÉNETÉHEZ Irta: dr. DADAY ANDRÁS (Budapest) TTazánkban a legrégibb időktől kezdve két endemiás tájbetegség fordul elő. A Duna és Tisza alsó folyásánál, a nagy mocsárvidékeken a malária, Fogaras, Szeben, Hunyad, Pozsony stb. vármegyékben a kretinizmus. Pozsony v. m. egyik része, a Csallóköz az északi Duna árterületén, a többi érdekelt v. m. hegyes vidéken terül el. Bevezetésképpen tudnunk kell, hogy a kretinizmus már a legrégibb orvosokat is foglalkoztatta, de érdemlegesen Paracelsus foglalkozott vele először, aki túltéve magát Gallenus és Avicenna tanításain, „De generatione Stultorum'' c. munkájában a Salzburg környékén és Pinzgauban végzett megfigyeléseit közölte. Ö az első, aki a XVI. században a golyva betegség karakterénél a földrajzi feltételeket is felismerte és a golyva meg a kretinizmus viszonyát hangoztatta. Utána Stumpf Schweizban, később Simler és Plattner Welsben és Karinthiában fedezte fel a betegséget. Paracelsus említett munkájában elmefuttatást végez, amelynek lényege, hogy miért teremt az Isten olyan egyéneket, akik az értelemtől és tudástól meg vannak fosztva, s olyan rendkívüli testi eltorzulásokkal állanak egészséges embertársaik előtt, amelyeket sem növényi, sem ásványi anyagokkal meggyógyítani nem lehet. Elmondja, hogy némely emberen olyan kinövést látunk, mint a golyva, de ez nem kizárólag az elmebajosoknál fordul elő, akiknél a test is elcsúfult. Ö az első, aki