Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)
tokát. Több ilyen eszközre mondják a szakértők, hogy azok arra szolgáltak, hogy a fogak között megrekedt ételmaradékokat eltávolítsák velük. Ezek az eszközök rendszerint 2—3, vagy több darabból állottak és azokat egy fémgyűrű tartotta össze, melyet a mai időben használatos kulcskarikához lehetne hasonlítani. Ilyen kis készleteket, melyek bronzból, vasból és később ezüstből készültek, kiásott sírokban Észak-Olaszországban, Svájcban, Franciaországban, Dániában találtak, sőt még Kínában is voltak divatban hasonló készletek. Ezek rend1. ábra. Bonzeszközök karikán. JStruriábó] (kii. i.e. 400), Tarquiniumi sírlelet, Fültisztító kanál, körönitisztító, fogpinzkán. és spatula az arefesték szétkenéséte szerint egy kis fülpiszkáló kanalacskából állottak, mely a fülzsír eltávolítására szolgált, egy kétágú viliácskából, mellyel fejüket vagy nyelvüket vakarták, esetleg körmeiket tisztították, továbbá egy piciny lándzsából, melynek hegyes vége volt, s melyet valószínűleg fogvájóként használtak. Némelyik készleten egy lapos, életlen késszerű eszköz is van, mely a szakértők szerint az akkori divatnak megfelelően, asszonyok részére az arcfesték applikálására szolgált. Ha a szakértők feltételezése igaz, úgy a fogvájó segítségével végzett szájhygiéne legalább 3000 éve ismeretes. Hallstadtban (Felső-Ausztria, Salzburg mellett) kiástak egy holt várost, mely körülbelül 1000 felfegyverzett katona sírját tartalmazta, valószínűleg gall katonák lehettek (i. e. 1000 körül). Az ásatásoknál két olyan karikát találtak, melyek mindegyikén az előbb felsorolt négy bronz toilette-eszköz van felfüggesztve. Peruggia vidékén ugyanilyet ezüstből találtak.