Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

A FOGORVOS

LAS RÖVID TÖRTÉNETE (BABONÁK, KURUZSLÁS, FEJLŐDÉS) írta: prof. ORAVECZ PÁL (Pécs). T7"alahol azt olvastam, hogy ,,az orvostudomány annyi * idős, mint maga az emberiség". Az embert földi életében, születésétől haláláig, fenyegetik a betegségekkel együtt járó „fájdalmak" és ezek ellen keresett orvoslást. Nem véletlen, hogy a testi fájdalmakra ugyanúgy kereste az írt, mint lelki fájdalmaira. És míg a lélek gyógyszerét a hitben vélte megtalálni és abban talált enyhülést, a test fájdalmai ellen is különböző babonák keletkeztek és maradtak meg évszázadokon, sőt évezredeken keresztül. A test betegségeit, fájdalmait a „gonosz szellemek" okozták és azok ellen többnyire papjainál keresett és talált a nép oltalmat. Itt kapcsolódik egybe a testi és lelki betegségek gyógyítása, amit a papok végeztek. A gyógyító eljárások bekerültek a különböző felekezetek szent könyveibe és így végeredményben a gyógyítás rítussá vált, éppen úgy, mint az egészségvédelem főbb pontjai is. Ez megvolt a kultúrnépeknél és a vad népeknél egyaránt. A következőkben az orvosi ténykedések egyik ágával, a jogorvoslás historikumával óhajtunk röviden foglalkozni, mely — és ez érdekes, jellemző és bizonyos fokig ma is fennálló — az általános orvostudománynak mindig oly hajtása volt, mely külön utakon járt és fejlődött. A fogorvoslás első formája — mint az általános orvostudományé is, — La népies gyógymód, mely egyenlő a kuruzslással és a szájhagyományok útján szállott nemzedékről nemze-