Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

kon, vagy ezeken a bankákon tehette meg az üdvözült halott túlvilági víziútját, hogy elérhesse az égi mezőt, az aaru-t, ahol az istenek és az üdvözültek tartózkodnak („Halottak Könyve", 7, 99, 100, 101 és 102). Egészen különleges jelentőséggel bírtak a ún. usébti (értelme: jelelő) szobrocskák, melyeket később múmiaalakban ábrázoltak és koporsókban helyeztek el. Az egyiptomi felfogás szerint a túlvilágon a halottnak munkát kell végeznie, részt kell vennie a föld megművelésében, öntözésében. Az usébti szobrocska feladatának tartották, hogy az istenek szólítására a halott helyett jeleljen és elvégezze a kiszabott munkát. Minderről felíratok számolnak be, így példaként Mahler Ede fordításában idézzük a XIX. dynastia idejéből származó egyik usébíi-szobor feliratát: „Oh Usébti, ha felszólítják a halottat, a boldogult Bát, Hogy minden munkát végezzen a halottak birodalmában, (úgy szólj) itt vagyok én." A sírokat pecsétekkel (chtm) zárták el. amelyek lesújtanának a halotti nyugalom megsértőire. A királysírok bejárata szabályos labyrinthusokból

:i,; nyílott. Mindez azonban kevéssé zavarta a sírrablókat. Így pl. a IX. Ramses idejéből fennmaradt iratok a thebai sírrablók peréről tudósítanak (Erman). A folytonos fosztogatások miatt a királymúmiákat sem tudták biztonságban és ezért pl. Hrihor uralkodásának idején I. Seti és II. Ramses múmiáját elszállították. Előbb I. Amenhotep sírjába kerültek, majd a XXII. dynastia idején a Dair-el-Bahari-i barlangsírba. A középkorban, a kincsek reményében, az arabok vezettek rabló expedíciókat, amelyeket azután még századokkal később is megismételtek. Többször előfordult, hogy a rablók eltévedtek és ottpusztultak. A zárópecsétekkel és átkokkal kapcsolatosan napjainkban is sok mende-monda látott napvilágot. Főként, amikor a Tut-anchamun sírját feltáró expedíció több tagja elpusztult. Arról is beszéltek, hogy valamely olyan méreggel itatták volna át a pecséteket, amely az ép bőrön is áthatolna. Minderről azonban szó sincsen, az expedíció tagjai — amennyire ez rekonstruálható — toxoplasmo-sisban haltak meg g) Palaeopathologiai vizsgálatokat egyiptomi múmiákon először Th. Pettigrew végzett, tudományos jelentőséget azonban Ruffer, majd Elliot Smith vizsgálatai nyertek. Virchow anth-