Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

iratok. Közvetve gyógyászati tudásukról is szerezhetünk ismereteket. Az egyiptomi felfogás szerint az ember két lélekkel rendelkezik. A Ka-lélek, mely az ember egyéniségét jelképezi (ideogram ja két felfelé tárt kar), a halott közelében marad. A Ba-lélek (ami voltaképpen a klaszszikus .,lélek"-fogalommal azonos; hieroglipha-jele madáralak emberfejjel) vonul az alvilági ítéletre, de azért szoros kapcsolatban marad a holttesttel is (Donner), amit abban is felismerhetünk, hogy több képen a Ba-lélek madárképe a múmián ül. Már említettük, hogy Kees, Morenz és mások ismételten figyelmeztettek arra, hogy a holttest konzerválásának (,,élő holttest") gondolata még az előidőkből származik, amihez kezdetben csupán az isteni eredetű és természetű fáraónak volt joga. majd azoknak a kiváltságosaknak, akiknek ehhez megadta a különleges engedélyt. A halottkultusz feliratai alapján Dobrovits meggyőzően bizonyítja, hogy az ó-birodalomban csupán a fáraókat és a kevés előkelőt balzsamozták be, a sírfeliratok is csupán az előbbiekkel foglalkoznak. Csak később az ó-birodalom végén, vagy a középső birodalomban terjedt el általánosan a bebalzsamozás és ezáltal minden egyiptomi a saját személyében is részesedhetett a halhatatlanság hitében.

33 /. ábra. Imhotcp orvos-isten szobra, (Holländer: Plastik und Medizin. Stuttgart, 1912. és Meyer—Steiner und Sudhoff: Geschickte der Medizin mit Abbildungen. Jena, 1928. 21. old. 11. ábra után. Az eredeti szobor a British Museum-ban található)