Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

vagy a berlini-, illetve a Smith-f. papyrus — azonos részeket is tartalmaz. Az orvosi papyrusokat jobbról balfelé vezetett hieratikus 11 * írással készítették. A papyrusok 2 " columnákra osztottak. Az Ebers-papyrus columnáit például, már az egyiptomi írnok szá­mozással látta el. A szöveg-idézetek jelölését úgy végezzük, hogy a columna és a sor számát adjuk meg. Például Ebers-f. papyrus 2, 1 = 2. columna 1-ső sor. Wreszinski sorszámmal látta el —• a papyrusok egyrészében — az összefüggő szövegrészeket, így az Ebers-f éle papyrusnál 1—187-ig, a Hearst-féle papyrus­nál 1—260-ig, a berlini papyrusnál pedig 1—204-ig terjedő sor­számokat használ. Az irodalomban mind a columna és sor sze­rinti, mind a Wreszinszki által bevezetett számozás egyaránt használatos. A papyrus nevét a ciprusfélékhez tartozó Papyrus antiqua­rum-tól nyerte, ugyanis az ó-egyiptomiak ebből a növényből készítették az írásra használt tekercseket. A csíkokat egymás­sal keresztezve ragasztották össze, ezáltal a tekercsek két oldala nem egyeniően sima. Az egyik oldalon a rostok a ragasztással párhuzamosak (recto-oldal), a másikon azonban azt keresztezik (uerso-oldal). Az íráshoz ferdére vágott kákavesszőt használtak. Rendszerint a recío-oldalon rajzolták fekete és vörös színben írásjeleiket, ami érthető, mert a toll hegye könnyen beleakadt a keresztezett rostokba. Takarékossági okból azonban gyakran előfordult, hogy a már teleírt tekercs uerso-oldalára is szöveget másoltak (pl. ilyen a Hearst-féle papyrus kivételével az összes orvosi papyrus), vagy pedig egyszerűen lemosták a régi, már nem szükséges feljegyzéseket és azoknak helyére írták az új szöveget (ilyen pl. a londoni orvosi papyrus). Az orvosi papyrusok nagyjából azonos szerkezeti beosztást mutatnak. Tünettant, diagnózist, kezelési utasításokat (recepte­ket) és prognózist adnak. A papyrusokban az orvos háromféle­képpen nyilatkozhat a kimenetelről: 1. „betegség, amit gyógyí­tani fogok" (mr írj. j.), 2. „betegség, amivel küzdeni fogok" (mr aha. j hna) és 3. „nem kezelhető betegség" (mr n iru.

Next

/
Thumbnails
Contents