Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)
tudományoknak. Az egyiptomi mythos szerint az istenek (jelesebben Thoth) mutatták meg az embereknek a gyógyszereket. Hasonló mythikus tudósítást találunk az összes archaikus kultúrában a földművelésről és az írásról. Végeredményben Ré is szánalmat érez a vérében fürdő emberiség iránt és véget vet Sachmet-Hathor öldöklésének (turini papyrus 131, Plutarchos: de Isidé et Osiride, 6.). Az évezredekkel későbbi magyar mondavilágban Csaba királyfi bűvös módon —• álomlátással — találja meg a sebeket orvosló és életrekeltő csodaírt. Az idők folyamán a varázslat már elválasztódik a gyógyszer anyagi természetétől és éppen ebben a folyamatban mutatkozik a különböző népek kultikus, de mondhatnók, kulturális jellegzetessége. A babylóniai nyers természetvallásban a mágia döntő helyet foglal el, hivatalos liturgia a gyógyászat lényegbevágó része. A ráolvasás fontosabb, mint a tapasztalati és objektív gyógyítás. Egyiptomban a mágia sosem emelkedik államvallássá, legfeljebb annak ornamentikája lehet. A gyógyászatban a varázslat legtöbbször csak adjuváns, fokozza a tényleges kezelés sikerét, biztonságot nyújt, hogy a gyógyulás érdekében minden megtörtént. Az orvosi papyrusok varázsmondásai rendszerint csupán kettős célt szolgálnak; éspedig vagy a gyógyszer készítésekor fokozzák annak erejét, vagy pedig a — gyógyszeres, vagy másként történő — kezelés hatását. Igen ritkán találhatunk olyan előírást, mint pl. az Ebers-f. papyrus 69, 6— 7, vagy a londoni papyrus 15, 2—4. része, továbbá a Smith-f. papyrus pestis (?) elleni ráolvasásai (verso, 18, 1—11; 18, 11-— 16; 18, 17—19; 18, 19—19, 2; 19, 2—14; 19, 18—20, 8), ahol mellőzik az objektív gyógyítást és azt kizárólag varázslattal pótolják. Az egyiptomi görög korszakban érte el a mágikus gyógyítás fénykorát, Asklepios és Imhotep (Imuthes) istenek közös alakban olvadnak össze, a Serapis-templomok pedig ugyancsak csodás gyógyulásra várják a betegeket. Meggyőzőnek tarthatjuk Sohubart érvelését, hogy az incubatiók nem jelentenék egyiptomi jellegzetességet, az egyiptomiak a görögöktől vették át ezt