Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

tudományoknak. Az egyiptomi mythos szerint az istenek (jele­sebben Thoth) mutatták meg az embereknek a gyógyszereket. Hasonló mythikus tudósítást találunk az összes archaikus kul­túrában a földművelésről és az írásról. Végeredményben Ré is szánalmat érez a vérében fürdő emberiség iránt és véget vet Sachmet-Hathor öldöklésének (turini papyrus 131, Plutarchos: de Isidé et Osiride, 6.). Az évezredekkel későbbi magyar mondavilágban Csaba királyfi bűvös módon —• álomlátással — találja meg a sebeket orvosló és életrekeltő csodaírt. Az idők folyamán a varázslat már elválasztódik a gyógyszer anyagi természetétől és éppen ebben a folyamatban mutatko­zik a különböző népek kultikus, de mondhatnók, kulturális jellegzetessége. A babylóniai nyers természetvallásban a mágia döntő helyet foglal el, hivatalos liturgia a gyógyászat lényegbe­vágó része. A ráolvasás fontosabb, mint a tapasztalati és objek­tív gyógyítás. Egyiptomban a mágia sosem emelkedik állam­vallássá, legfeljebb annak ornamentikája lehet. A gyógyászat­ban a varázslat legtöbbször csak adjuváns, fokozza a tényleges kezelés sikerét, biztonságot nyújt, hogy a gyógyulás érdekében minden megtörtént. Az orvosi papyrusok varázsmondásai rend­szerint csupán kettős célt szolgálnak; éspedig vagy a gyógy­szer készítésekor fokozzák annak erejét, vagy pedig a — gyógy­szeres, vagy másként történő — kezelés hatását. Igen ritkán találhatunk olyan előírást, mint pl. az Ebers-f. papyrus 69, 6— 7, vagy a londoni papyrus 15, 2—4. része, továbbá a Smith-f. papyrus pestis (?) elleni ráolvasásai (verso, 18, 1—11; 18, 11-— 16; 18, 17—19; 18, 19—19, 2; 19, 2—14; 19, 18—20, 8), ahol mel­lőzik az objektív gyógyítást és azt kizárólag varázslattal pótol­ják. Az egyiptomi görög korszakban érte el a mágikus gyógyítás fénykorát, Asklepios és Imhotep (Imuthes) istenek közös alak­ban olvadnak össze, a Serapis-templomok pedig ugyancsak cso­dás gyógyulásra várják a betegeket. Meggyőzőnek tarthatjuk Sohubart érvelését, hogy az incubatiók nem jelentenék egyip­tomi jellegzetességet, az egyiptomiak a görögöktől vették át ezt

Next

/
Thumbnails
Contents