Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

eskü bűnét elkövető személy (Denksteine etc. D.). A túlvilági ítélet az új-birodalom tói kezdve csak formális, hiszen a halott Osirisszé lényegül át. A babyloniaiak nem hittek — legalábbis az egyiptomi értel­mezés szerint — túlvilági életben. Az alvilág náluk valami nehezen definiálható, sötét és borzalmas hely, „ahonnan nin­csen visszatérés" (V. ö.: Istár pokoljárása.) A földi életben érde­mel a jámbor jutalmat, a bűnös pedig súlyos ítéletet. Csakhogy ilyen igazság ritkán tapasztalható. Ezért most már a betegség­ben nem a gonosz szellemek ártó szándékát, de nem is az iste­nek szeszélyes játékát, hanem a vétkek büntetését látták. Az istenség elfordul a bűnöstől, akit a daemonok azáltal hatal­mukba kerítenek (babylóniai felfogás). Zarathustra vallásában már teljesen elhatárolódik a jó és a gonosz personifikált isteni fogalma, ebben a tökéletes dualizmusban a gonosz princípiuma, A.hriman 11 rendelkezik a betegségek előidézésének hatalmával. Ujabb szempont található a — kétségtelenül posíexiliumi ere­detű — Jób-legenda biblikus tudósításában, ahol az ördög az isteni udvartartásnak még csak jelentéktelen novellisztikus alakja és a betegség, mint a jámbor megpróbáltatása szerepel. Ezzel szemben az egyiptomi vallásban a gonoszt megszemé­lyesítő Seth nem szerepel mint betegséget okozó isten, sőt Horus-szal vívott harcában maga is súlyosan megsérül (Plu­tarch os: De Isidé et Osiride). így fejlődött ki a betegség supranaturalistikus magyarázata és evvel együtt a gyógyászat mágikus szakasza. Igaza van tehát Frazernak, hogy a mágia a természetet helytelenül értelmező, de magyarázatot kereső világkép. Az orvostörténészek egyrésze a mágikus gyógyítást teljesen egységes epoche-nak tekinti. Ez a megállapítás a történelmi fejlődés szempontjából helytálló, de egyébként teljesen téves. A mágikus gyógyászat nem egyszerre, hanem egymással össze­függő szakaszokban keletkezett, amelyek — a földrajzi és idő­beli különbözőségétől függetlenül az egyes kultúrák törté­nelmében jellegzetes módon felismerhetők. Az első időszakban a gyógyító varázslat csak a daemont kiűző ráolvasásból állott, 12* 179

Next

/
Thumbnails
Contents