Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)

A kórházi ágyak megoszlása ez időben a következő volt: Felső (belgyógyászati) osztály 60 ágy Alsó (külső betegségek) osztálya 70 ágy Felvételi osztály 10 ágy Összesen 140 ágy

2:i Viola továbbra is a „sebészeti" osztály főorvosa marad. A belgyógyászati osztályon Bürger Vasile doktort, 1837 júniusában történt elbocsátása után, Samurcas Dimitrie doktor váltotta fel, aki 1839 végéig működött. 1839 decemberében kelült a kórházhoz Cuciureanu doktor, aki 9 hónapos megszakítással (1840. január 1-től október 1.), amikor őt Hristodor doktor helyettesítette, egészen 1851—1852-ig működött a központi kórházban, amikor is Steege Ludovic doktor került a helyére. A felvételi osztályt létesítésétől egészen 1853-ig Bendela doktor vezette, amikor is a belgyógyászati osztály főorvosává nevezték ki. Ebben az időben az orvostudomány és a sebészet nagy léptekkel haladt előre. Fejlett műtéti technikával rendelkező sebészek tűnnek fel. Meghívásra Bécsből Jasiba érkezik Jakob Czihak és Ludovic Russ. Előbbi a hadsereg főorvosa lesz. Utóbbit a hazai hadseregben katonai sebészként, 1844 júniusától azonban már a Központi Kórházban alkalmazzák, mint ,,

operator"-!, de külön osztállyal egyelőre nem rendelkezik. Az alsó kórházban és a felvételi osztályon végzett műtéteket. 1846-ban a Viola vezetése alatt álló „sebészeti" osztályon kívül egy új osztályt, a „műtéti-sebészeti osztályt" hozzák létre, melynek élére Russ kerül. Viola helyzete ezzel nagymértékben meggyengül. Russ nagy orvosi központból jött ide és műtéteit igen nagy rátermettséggel végezte, ami már az első időben nagy tekintélyt biztosított számára. Ettől az időponttól kezdve szólhatunk tehát egy kifejezetten sebészeti osztálynak a létezéséről. Viola „sebészeti" osztálya valójában nem a szó szoros értelmében vett sebészeti osztály volt, hanem inkább az úgynevezett külső betegségek kezelését ellátó osztály, melyek között lot