Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 10-11. (Budapest, 1958)
az első helyen a bőr- és nemibetegségek álltak. Viola nem volt műtéteket végző sebész. Russnak a kórházba történt kinevezésével előállott tényleges állapotot jogilag, szabályzati úton 1850-ben szentesítették. Viola, a sebészeti osztály főorvosa, megállapodást kötött Russszal, a „műtéti-sebészeti osztály" főorvosával, aki az (1849-ben létesített) szifiliszes betegek osztályát is vezette, hogy betegcserét hajtanak végre; Viola sebészeti kezelést igénylő 40 beteget ad ád Russnak, Russ pedig 40 szifiliszben szenvedő nőbeteget ad át kezelésre Viola főorvosnak. 24 Ezzel a megállapodással ténylegesen sokkal nagyobb változás jön létre, mint a betegek egyszerű kicserélése: Viola „sebészeti" osztálya és Russ „műtéti-sebészeti" osztálya Russ vezetése alatt egyetlen sebészeti osztállyá alakult át, Viola régebbi sebészeti osztálya pedig valójában megszűnik. A létrejött megállapodás Russ teljes győzelmét jelentette, immár nyitva áll előtte az út, széles körben fejthette ki sebészi működését, egyedüli vezetője volt a legnagyobb moldvai kórház sebészeti osztályának. Mi egyebet kívánhatott volna magának egy fiatal sebész? Viola ellenben az említett megállapodás aláírásával valójában lemondott sebészi minőségéről, sebészfőorvosi címéről. Vajon, az öreg orvosnak magának volt-e a kívánsága, hogy letegye válláról egy sebészeti osztály vezetésével járó súlyos felelősséget? Russ beszélte rá erre, egyedüli vezetője óhajtván maradni a kórház sebészeti osztályának? Vagy pedig talán a nagyobb felkészültségű és fejlettebb műtéti technikával rendelkező vetélytárssal szemben Viola kényes helyzetben érezte magát? Russnak a központi kórházban néhány év óta végzett kiváló eredményű műtétei nemcsak a kórházban, hanem Jasi bojár társaságaiban és a főváros lakossága köreiben is ismeretesek voltak. Sebészi hírneve immár nemcsak a város, hanem Moldva határain is túljutott. Viola ekkor már 86 éves volt! Lehet, hogy szeme már nem volt olyan éles, keze már nem volt olyan biztos, mint ahogy az szükséges lett volna.