Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Passuth László: Descartes

rendszeren keresztül a szív balkamrájába és végül innen a nagy artériába jut, amelynek ágai szétoszlanak a test minden részében. De még azok is, akiket a régiek auktoritatív véleménye nem vakított el egészen és akik hajlandók voltak nyitott szemmel vizsgálni, mi is a való Hervaeusnak (Harvey — Szerző megj.) a vérkeringésről alkotott véleményéről, nem kételkednek abban a tekintetben, hogy a test valamennyi artériája és vénája olyan patakokhoz hasonlatos, melyekben a vér szüntelenül kering, éspedig oly módon, hogy a keringés a szív jobbkamrájától indul el az artérián keresztül, melynek ágai befonják a tüdőt és csatlakoznak ahhoz a vénához, amelyen keresztül a vér a tüdőből a szív balkamrájába jut, majd innen a nagy artériába, amelynek ágai ugyancsak szétágaznak a test egész felületén és érintkeznek azokkal az erekkel, amelyek ugyanezt a vért a szív jobbkamrájába közvetítik. Ily módon ez a két kamra úgy működik, mintha zsilipekkel lenne elzárva, amelyeken át a testben levő vér kering. Ezenfelül általában tudják, hogy a test végtagjainak mozgása az izmoktól függ, s ezek oly módon vannak egymással kapcsolatban, hogy ha az egyikük összehúzódik, magával húzza azt a testrészt, amelyhez kapcsolódik, s ez ugyanakkor meghosszabbítja az első izommal mintegy ellentétes izom működését. Majd elkövetkezik az a pillanat, amikor az az utóbbi izom húzódik össze, s az első nyúlik ki, s magával húzza azt a testrészt, amelyhez kapcsolódik. Végül tisztában vagyunk azzal, hogy valamennyi izom mozgása — és ez áll hasonlóképp érzékszerveinkre is — idegeinktől függ, ezek pedig olyanok, mint valamilyen finom hálók vagy csövecskék rendszere : mindezt az agy irányítja, s ugyanúgy, mint az agyvelő, az idegek is tartalmaznak valami igen finom légnemű szubsztanciát vagy szelet, amelyet a testet éltető fluidumnak nevezünk. 9. szakasz Hogyan mozog a szív? Első ütemként a vér kiáramlik a szívből, melynek kamráit megtöltötte. Ennek az az oka, hogy a vér, amelynek szüksége van arra, hogy nagyobb helyet foglaljon el, erőteljes mozgással áramlik ki a szív jobb kamrájából az artériába és a bal kamrából a nagy artériába. Majd amikor cz a táguló mozgás megszűnik, a vér — új elemekkel gyarapodva — behatol a szív jobb kamrájába és a vénából a bal kamrába. Ugyanis e nagy véredényrendszer bejáratánál olyan kis szelepek vagy fedelecskék helyezkednek el, amelyek ellenőrzik, 5 Orvostörténeti közi. 65