Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Passuth László: Descartes

S most próbáljunk behatolni a descartesi alkotás műhelyébe s néhány — magyar nyelven először megszólaló idézettel — kövessük nyomon, mit tudott több mint három évszázaddal ezelőtt a francia bölcs az emberi test s lélek mechanizmusáról, mily messze jutott a humánumot borító homály és titokszerűség eloszlatásában, » Szemelvények Descartes „A Szenvedélyekről általában" című művéből (i. szakasz Milyen különbség van egy élő és egy élettelen test között? Gondolnunk kell arra, a halál soha nem a lélek hibájából következik be, hanem azért, mert a testnek valamely lényeges része működésében megáll (elromlik). Gondolnunk kell arra is, hogy az élő ember teste ugyanannyira különbözik egy halott testétől, mint valamely óra vagy egyéb automata szerkezet (azaz. olyan gép, amely saját magától mozog), amelyiket felhúztak s így önmagában hordja a mozgás fizikai princípiumát, — mely lényege és sajátsága és amely mechanizmus el van látva mindazzal, ami ahhoz szükséges, hogy azon akcióját, melynek érdekében megszerkesztették, kifejthesse — ismétlem, ha egy ilyen szerkezetet összehasonlítunk egy olyan órával vagy egyéb gépezettel, amely elromlott s amelynek mozgató berendezése többé már nem működik. 7. szakasz A test szerveinek rövid magyarázata, némely funkcióik megvilágításával Bizonyos, hogy nincs senki, aki ne tudná rnár, hogy bennünk agyvelő, szív, gyomor, izmok, idegek, artériák és vénák és hasonló szervek működnek. Az is világos mindenki előtt, hogy a táplálék, melyet elfogyasztunk, lejut a gyomorba és .a belekbe, innen' nedvei a májba és az összes erekbe jutnak, itt összevegyülnek a már itt levő vérrel s ily módon javítják minőségét annak. Mindazok, akik csak valamit is értenek az orvostudományhoz, tisztában vannak ezenfelül azzal is, milyen a szív szerkezete, hogyan folyik át a vér az erekből a szív jobbkamrájába és innen az artériáknak nevezett véredényeken keresztül a tüdőbe, rrajd a tüdőből visszatér az ér-