Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Passuth László: Descartes

életet. Ily módon válik az orvostudomány a cartesianus rendszer hatalmas ágává. Vizsgálódásaink középpontjába a bölcs az embert teszi az egészség megőrzése — írja — a legfőbb jó s minden egyéb jó alapját teszi, hisz a szellem annyira függ a temperamentumtól s a szervekben rejlő hajlamtól, hogy épp ezért csak az orvostudományban kell keresni azt az eszközt, mely az embereket bölcsebekké, az életre alkalmasabakká teheti ..." Ő maga írja — a Discours-ban -—, igyekezett idejét úgy felhasználni, hogy ellessen bizonyos olyan ismereteket a természettől, melyek mindeddig rejtve maradtak. Mint természettudós a kísérletek világában élt, foglalkozott a lencsékkel, a fluidumok egyensúlyával, a levegő súlyának megállapításával. E téren már ki kell lépnie individualizmusának tornyából : „Tapasztalataim megtanítottak — írja —, hogy olyan természetűek s oly nagy számúak e kísérletek hogy sem kezem, sem jövedelmem — még ha megezerszerezném őket — nem lenne elegendő ahhoz, hogy bevégezzem őket . . ." Majd : „a kísérletek oly mértékben váltak szükségesekké — ahogyan előrehaladt a tudomány." Különösen nagy hatást tesz rá Harvey vérkeringési tana, ez segít kialakítani a „tourbillon"-okról alkotott elméletét, mely egyaránt magában foglalja az ég kopernikuszi mozgását s a vérkeringést. Fiziológiai megfigyeléseinek lényegét a Tanulmány, az emberről című művében alakítja ki, a mű része a Discours által bevezetett Tanulmány a világról című könyvének. Ehhez járul a harmadik Tanulmány a magzat alakulásáról. Az ember fogalmát meg kell tisztítania a skolasztikus hagyományoktól, gondolkodó cartesianus lénnyé kell alakítania, akiben a test ós lélek megtalálja empirikus alapokon nyugvó harmóniáját. Harmadiknak említett művében Descartes szakít kora hagyományos felfogásával, mely a női elemnek eddig passzív, egyenesen lebecsülhető szerepet juttat. Nála a női elem reciprok aktivitást fejt ki, így egyenlő értékű a férfielemmel. Fiziológiai műveinek summáját az a tanulmány alkotja, melynek néhány részletével szeretnénk itt még foglalkozni. Ez pedig a Szenvedélyekről írt könyve, a „Les Passions en général", melyben a lélek és test cartesianus dualizmusa minden művénél