Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Passuth László: Descartes

az óra, amikor fel kell készülni a nagy utazásra", majd mosolyogva szól honfitársaihoz : „Lám, én lelkem, mily soká voltál fogoly. Most itt az óra, amikor ki fogsz börtönödből szabadulni s elhagyhatod a testet, mely oly soká lenyűgözött. Örömmel és bátorsággal kell végigszenvedni, míg ez az elszakadás megtörténhetik " Franciák virrasztanak a szobaiján, amikor Descartes 1(550. február 11-én, hajnali négy órakor kiszenved. Descartes születésének negyedfélszázados fordulóján — tíz esztendeje —, amikor a filozófus alakja, tanítása, eszméi újból mérlegre kerültek, a „cogito, ergo sum" bölcsét számos szellemi irány és áramlat óhajtotta mesterének vallani, s valóban műveinek kiragadott idézetei alkalmasak is arra, hogy a legeltérőbb filozófiai iskolák tételeit igazolják. E „montázsok" szerint —- Descartes egyszerre lehetett exiszteneialista, irracionalista, Pascal elődje, racionalista filozófus, a marxizmus előfutára, a materializmus ellensége s végül —• szigorúan határozott anyagelvű. Ám mindez csak univerzalitását bizonyítja, azt a hatalmas életművet, melyet épp gazdagsága miatt nem is lehet sommás rendszerbe fogni, annál kevésbé, mert hiszen Descartes a módszer kérdéseivel foglalkozott talán legalaposabban, s tanításai a mi szemünkben még nem mindenütt váltak el egészen a skolasztikus hagyományoktól. Ismertetésünkben éppen ezért őt, mint biológust s fiziológust szeretnénk közelebb hozni. így mindenekelőtt azt kell kérdeznünk, honnan kaphatott az „elvont filozófia" mestere erre ösztönzést ? Homány fedi Descartes közelebbi kapcsolatait a Rózsakereszt titkos társaságával, — ám köztudomású, hogy a rózsakeresztesek jó része orvos volt. s talán ez a kapcsolat hozta magával, hogy Descartes pályája derekától kezdve oly nagy érdeklődéssel fordult az emberrel kapcsolatos tudományok felé. 1045-ben ezt írja barátjának : „Az egészség megőrzése minden időben tanulmányaim legfőbb célja volt, s nincs igazán kételyem abban, hogy az orvostudománynak módjában áll sok olyan ismeretet elsajátítani, mely mindeddig előttünk ismeretlen volt." A rózsakeresztesek módjára ő is valamilyen panaceát keres a betegségek ellen, mely lényegesen meghosszabbítja az ő korában átlagosan oly rövid emberi