Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Prof. Melly József: Fodor József és Markusovszky Lajos

Pettenkofer Münchenben tanszékhez és kezdte meg „Hygiene" címen előadásait. Fodor József az egészségtudomány művelésére született, hiszen már fiatal orvos korában érdekelte őt a nép egészségügyi sorsa. Ezért vállalt már 18ü7-ben tanársegédi állást a pesti egyetemen, Rupp N. János professzor államorvostani tanszékén. Rupp professzor adta elő ugyanis a törvényszéki orvostant (medicina forensis) és az orvosi rendészetet (politia medica), amely utóbbi cím alatt a közigazgatásilag előírt közegészségi rendszabályok ismertetéséről volt szó. Ez volt az a disciplina, melyet lÁnzbauer Xavér Ferenc professzor ,,Codex sanitario-medicinalis Hungáriáé" címen megjelent hét kötetben foglalt össze. Talán erre a hét kötetre gondolva mondotta egyszer valamelyik szellemes tudósunk, hogyha a természetnek is annyi törvénye volna, mint az egészségügyi rendészetnek, akkor maga az úristen is megzavarodnék. Fodor József nem elégedett meg egyetemi tevékenységével, hanem egyidejűleg a Rókus-kórházban mint boncoló főorvos és a Belvárosban mint halottkém is működött. Ez utóbbi két foglalkozását emlegette öregebb korában pazar humorral akként, hogy „mikor én is valamikor gyakorló orvos voltam". A nagyszorgalmú Fodor József már ebben az időben az Orvosi Hetilapban több közleményt jelentetett meg, amelyek megismerése Markusovszkyt meggyőzte arról, hogy Balogh Kálmánnak jó szeme volt, amikor Fodort a Markusovszky Társaságba igyekezett bevonni. Es íme itt kezdődik az a bámulatos kapcsolat, amely ezt a két nagy embert az idősebb Markusovszky Lajosnak 1893-ban bekövetkezett haláláig szétbonthatatlanul egybefogta.. Markusovszky járta a világot és különösen nagy hatással volt rá az a haladás, amely Chadwick és Simon tevékenysége révén Angliában a közegészségügy terén kialakult. Ezért volt szüksége, úgy látszik, a genotipikusan a tömegproblémák felé orientálódó Fodor Józsefre, akit a közegészségügy terén benne kialakult tervek végrehajtására kívánt felhasználni. Ettől a pillanattól kezdve Fodor életpályája a legszorosabban tapadt Markusovszky Lajoshoz, és amiként Aristotelesről alig lehet Sokrates és Platón nélkül beszélni, úgy Fodor Józsefet is alig emlegetheti a biográfus Markusovszky Lajos nevének kikapcsolásával. Markusovszky 1870-ben állami ösztöndíjat szerzett Fodor szá3* 35