Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 8-9. (Budapest, 1958)

Prof. Melly József: Fodor József és Markusovszky Lajos

Kálmán milyen értékes tagja lett nemcsak a Markusovszky Társaságnak, hanem a pesti univerzitásnak is. A társaságot persze sokan kritizálták azzal, hogy tagjait tűzön-vízen át támogatja és előre viszi. Azt hirdették, hogy csak ebbe a társaságba kell bejutni valakinek s máris nyitva van előtte az érvényesülés útja. Az igazság azonban az, hogy a társaságba csak tehetséges, hasznos, tudós tagokat vettek fel, akik azután persze az életben is helyt tudtak állani. Csodálatos események rajzottak ebben az időben a magyar tudományos világban. Egyre-másra jelentek meg a szaklapokban az új tudományos felfedezések, megindult a magyar felsőoktatás gyors ütemű fejlesztése és az orvostudomány keretén belül egyszerre új tudományszakok születtek s ezek között, mint talán a legfontosabb : az egészségtudomány. A Markusovszky Társaságba elég nehezen bejutott Balogh Kálmán hozott ismét új tagot, 1868 táján, éspedig azt az embert: Fodor Józsefet, aki később a magyar közegészségügy fejlesztésében Markusovszky leghűségesebb és legszakképzettebb munkatársa volt. Fodor József és Markusovszky Lajos mélységes emberi és tudományos barátsága bizonyítja, hogy ilyen kedvező szellemi kapcsolat kialakításában még nagy korkülönbségek sem jelenthetnek akadályt. Fodor ugyanis 28 esztendővel volt fiatalabb Markusovszkynál, mert 1843-ban Lakócsán, Somogy vármegyében született és abban az időben, amikor Markusovszky Lajos már az Orvosi Hetilapot alapította, Fodor még csak a középiskoláit járta a nagykultúrájú Pécs városában. Tanulmányi ideje nem volt olyan zökkenőkkel teli, mint Markusovszkyé. Fodor Józsefnek nem kellett nevelősködnie ahhoz, hogy a diploma megszerzéséhez szükséges obulusokat összekeresse. Elég jómódban jött a világra és mindig rendkívül szorgalmas hallgató volt az egyetemen, a vizsgákat kitűnően megállta, de amellett mégis jókedvű táncosnak és a barátok közti súrlódásokat pacifikáló,- bölcs humorral telített személyiségnek mutatkozott. Fodor az egykorú leírások tanúsága szerint elegáns megjelenésű, rendkívül mozgékony, előzékeny, kiválóan reprezentálni tudó személyiségként állott a passzívabb és kontemplatívabb Markusovszky mellé. Amikor kezébe kapta orvosi diplomáját, éppen abban az esztendőben (1865) jutott